A svájci szélsőjobb egyik hírhedt alakja szervezkedik itthon „Orbán védelmére”

5 perc

2024.03.28. 05:30

2024.10.10. 09:11

Szélsőjobbos nézeteket valló német ajkú nyugdíjasok menedékhelye lett a Balaton. Politikai üldözöttnek érzik magukat, nézeteik szerint Magyarország az ígéretek földje. Vezetőjük és kalauzuk egy hírhedt svájci férfi.

Egy nappal Orbán Viktor március 15-ei beszéde előtt Ignaz Bearth a telefonját nyomkodja egy óbudai buszmegállóban. A fehér sapkában és farmerben álldogáló férfi a zalabéri otthonából utazott fel a fővárosba.

A tavaszi napfényben egy átlagos BKV-utas benyomását kelti, a valóságban azonban a svájci szélsőjobb egyik hírhedt alakja, aki három éve azon munkálkodik, hogy hálózatba szervezze a Magyarországon élő német ajkú politikai disszidenseket.

Úti célja a Fenyőgyöngye étterem, a közösség e heti találkozójának otthont adó, kockás terítős, tradicionális magyar ételeket felszolgáló vendéglátóhely. „Mi Orbánt szeretjük, és őt támogatjuk” – mondja angolul.

Ignaz Bearth
AFP/Sebastian Kahnert

„Magyarul csak kicsit beszélek” – teszi hozzá erős akcentussal; hangjából ítélve még azt is sajnálva, hogy nem magyarnak született. Magát a demokrácia és a párbeszéd védőjének titulálja, beszélgetni viszont nem hajlandó „baloldali udvari riporterekkel”, majd kijelenti, nem lát szívesen a rendezvényükön.

Az egyre nagyobb számban Magyarországra, főként a Balaton környéki településekre költöző német ajkú közösségnek Bearth három év alatt egyfajta szellemi vezetőjévé vált. Közel 20 éves politikai aktivitása nyugati neonáci szervezetektől vezetett a Jobbikon át Orbán Viktorhoz.

Magyar elvbarátai tárt karokkal fogadták előbb az ellenzéki radikális pártban, majd a kormány egyre szélsőségesebbé váló kemény magjában. Pedig

a nemzetközi német nyelvű médiában úgy szerepel mint a svájci szélsőjobb reklámarca, az európai iszlámellenes mozgalom utazó ügynöke.

Saját elmondása szerint – a Fidesz sajtójával ugyanis szóba áll – először 2006-ban járt Magyarországon, majd 2021-es áttelepüléséig legalább húsz alkalommal fordult meg itt. 2008-ban már feltűnt Budapesten a Becsület Napján, a 2010-es években a Jobbikkal kampányolt. Fotókon felbukkant az akkor még nemzeti radikális párt kőbányai sátra előtt, de ott volt Röszkén is, amikor a Jobbik a menekültek beengedése ellen tüntetett.

A „közvetlen demokráciát” hirdető svájci párt, a Direktdemokratische Partei Schweiz (DPS) első elnöke volt, a 2015-ös parlamenti választásokon azonban csupán 0,4 százalékot szereztek, ezután a szervezet beolvadt a szélsőjobbos PNOS-be.

Nem titkolta politikai rokonságát a népszerű osztrák nacionalista jobboldallal, az Osztrák Szabadságpárttal, valamint a francia Nemzeti Tömörüléssel, és a mai napig támogatója a német szélsőjobbos AfD-nek.

A magyar szélsőjobboldali, majd fideszes körökben örültek a politikai menekültnek, Nyugaton azonban azt is megírták, hogy a Lajtán túl miként fogyott el körülötte a levegő. 2015-ben még az iszlámellenes Pegida mozgalom szóvivői posztjáról is lemondatták, miután kiderült, hogy százezres Facebook-követőtábora jelentős részben vásárolt indiai álprofilokból állt.

Ignaz Bearth
AFP/Arno Burgi

A svájci főügyészség is vizsgálatot indított ellene, miután egy bejegyzésében az akkori német kancellárt, Angela Merkelt és kormányát nácinak nevezte. A problémás Facebook-posztot és a Jobbik pólójában pózoló fényképeit azóta törölte. Két évre rá a platform felfüggesztette a profilját, miután a német ügyészség megállapítása szerint nemcsak uszító tartalmakat, de álhíreket is terjesztett. Azóta már a profilja is „fake”, hiszen álnéven posztol, de Telegram-csatornáján közel negyvenezren követik élő bejelentkezéseit és politikai fejtegetéseit. Ideológiája szinte pontról pontra rímel az Orbán-kormány nézeteivel: migrációellenesség, oroszpártiság és a szuverén nemzeti állam védelme.

Egy évvel magyarországi letelepedése előtt egy koronavírus-tüntetésen a svájci rendőrség őrizetbe vette. Bearth ugyanis oltástagadóként arra buzdította követőit, hogy álljanak ellen a járvány idején bevezetett korlátozásoknak.

A svájci Sankt Gallen kanton 7500 svájci frankos (közel 3 millió forint) tartozás miatt eljárást indított ellene, mivel a férfi úgy kapott munkanélküli-segélyt, hogy egyúttal – rendes vírustagadóként – a Covid-járvány idejére szóló segélyt is felvette. Hiába keresték azonban a svájci hatóságok, Bearth 2022-ben Zalabéren kezdett új életet.

Közel hároméves magyarországi jelenléte során fel-felbukkan a kormánypárti médiában. Nem titkolja, hogy politikai céllal érkezett. „Egy erős német ajkú közösséget szeretnék Magyarországon felépíteni és támogatni, amely a magyar nemzetet, az Orbán-kormányt, ugyanakkor a nyugat-európai ellenállást is támogatja” – vázolta terveit a Demokratának adott interjúban.

Egy évvel később a Védett Társadalom videóinterjújában már a hálózatépítés sikereiről számolt be: „Szinte mindennap találkozom valakivel, akinek saját cége van. Sokan számolják fel a vállalkozásukat Németországban, majd Magyarországon újat alapítanak, például villanyszerelők, fűtéstechnikai szakemberek. Sok AfD- vagy WiR2020- (oltástagadó német párt) szimpatizánst ismerek, akik már sokat letettek az asztalra, vagyonnal rendelkeznek, és Magyarországon fektetnek be.”

A hálózat pedig egyre növekszik. Olyannyira, hogy a német nagykövetség is számontartja a bevándorlás jelenségét. A HVG megkeresésére elmondták, egyre több család emigrál Magyarországra, mert elégedetlenek a németországi helyzettel.

Nagy részüket azonban szélsőjobboldali beállítottságú politikai „menekültnek” tekintik.

Felfigyelt a jelenségre Orbán Viktor is, aki azzal cáfolta a bevándorlásellenességét, hogy ő azt támogatja: azonos kultúrájú népek nyissák meg egymás előtt a kapuikat, és nekünk németek, hollandok és más nyugati népek tömegeit kell majd befogadnunk.

A Bearth által vezetett közösség körvonalait nehéz megrajzolni. Nem bejegyzett szervezetként működnek, hanem úgynevezett bázismenedzserek segítségével koordinálják az országba vándorló német ajkúakat. Jelenleg 28 bázismenedzser működik az országban, akik különböző területeken adnak tanácsot a bevándorlóknak. A telephelyek nagyrészt a Balaton környékén találhatók, de Budapesten, Sopronban és Győrben is jelen vannak.

Heti rendszerességgel szerveznek találkozókat tradicionális, magyaros ételeket felszolgáló fogadókban. Van, hogy ezekre Bearth nemzetközi szélsőjobboldali politikai szereplőket is meghív előadónak, de a közös ebédek Orbán-fanklubokként is helytállnának.

Bearth pénzügyeit nehéz nyomon követni, az arra vonatkozó kérdésekre, hogy adózik-e Magyarországon, illetve hogy közösségi médiás posztjain túl van-e bejelentett munkája, nem hajlandó válaszolni. A szélsőjobboldali és radikális nézeteket valló aktivistákra jellemző módon alternatív csatornákon keresztül kommunikál a követőivel, akiket arra biztat, hogy finanszírozzák „aktivista, újságírói munkáját”. Ez nagyrészt a közel negyvenezer követővel rendelkező Telegram-csatornáján keresztül történik.

Az antiszemitizmus, az összeesküvés-ideológiák, az álhírek és a jobboldali szélsőségesség kutatásával foglalkozó berlini CeMAS nonprofit szervezet 2016 és 2023 között Bearth adománygyűjtését találta a legjelentősebbnek e mezőnyben. A legtöbb esetben egy szöveges poszt kíséretében kér pénzügyi támogatást, előfordul, hogy néhány perces időközönként többször is. Posztjait átlagosan hatezren látják, és a vizsgált időszakban több mint ötezer link mutatott a PayPal-fiókjára. A pontos összeget már nem lehet látni, de az utalások volumenéből kirajzolódik finanszírozásának sikeressége.

A Magyarországra település nyilván csak előnyöket hozott számára. Míg a német nyelvterületen többször keveredett vitába a hatóságokkal, választott hazájában ettől nem kell tartania, amíg a rezsim dicséretét harsogja. Míg Zürichben vagy Berlinben megtagadnák tőle az asztalfoglalást az éttermek, ha megtudják, milyen rendezvényt szervez, itt nem kell elutasítástól félnie.

A magyar kormány ráadásul a gyűlöletkeltő tartalmakat sem korlátozza, inkább terjeszteni igyekszik azokat. Bearth politikai agitációjához, világképének népszerűsítéséhez pedig nem kell Svájcban laknia, elég az okostelefon és az internetkapcsolat. Érthető tehát, hogy a buszmegállóban is azzal az indoklással fordul el a kérdések elől, hogy a telefonjára mutatva kijelenti: „Ne zavarjon, dolgoznom kell.”

A kapcsolt kép forrása: Ignaz Bearth honlapja.

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, amely nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!