Tóta W.: A boldogtalanság kék turulmadara

Gyűlölet, veszély, támadás, összeesküvés, sátánizmus – az Orbán-rendszer által létrehozott környezetben tényleg nehéz boldognak lenni. Vélemény.

Ellenségünk, a Gallup holmi felméréssel állt elő, amely azt állítja, hogy ez itt nem egy boldog nép. A rágalom hirtelenjében kezelhető úgy, hogy Orbán Viktor megint lemegy az újságoshoz, de most nem azt mondja neki, hogy „Soros Gyuri bácsiék felpakoltak minket valami sajtószabadság ellenségeinek a listájára”, hanem megkérdezi tőle, hogy oly boldog-e, mint a barom.

De ennyit sem ér az egész. Mi nem megfelelni akarunk a világnak meg Brüsszelnek, hanem megváltoztatni. Sőt, elfoglalni, felégetni, valamint elhajtani a marháikat és az asszonyaikat. De még annak sem örülnénk, hanem káromkodnánk, hogy a szomszéd Vazul kövérebbet szerzett. És egyáltalán: vajon nincs-e más, magasabb célja a létezésnek, mint heherészni bele a világba? Így hygge meg úgy lykke? Ír olyat a Biblia, hogy légy boldog? Nem ír! Jobb a szomorúság a nevetésnél, ezt mondja a prédikátor. A boldogság egyetlen forrása Isten közelsége; tulajdonképpen az Isten nélküli boldogság eleve eretnek, ateista elképzelés. Azonkívül kényelmetlen is, mert az uralkodónak csomó teendőt generál, ha az alattvalók itt a földön akarják jól érezni magukat. Ez lényegében kommunista gondolat.