Putyin fő haszna a német lehallgatási botrányból, hogy mostantól minden Taurus-akciót német támadásnak állíthat be

6 perc

2024.03.11. 14:30

2024.03.11. 16:11

Sokkolta a németeket, hogy az oroszok nemcsak lehallgatták, hanem nyilvánosságra is hozták a Luftwaffe főtisztjeinek beszélgetését a Taurus rakéták esetleges ukrajnai bevetéséről, ami kínos és kényes helyzetet eredményezett.

Hetek óta arról szólnak a haditudósítások, hogy az ukránoknak erősen fogyóban vannak a lőszereik, alig tudnak az orosz támadásokra reagálni, mivel a nyugati országokból érkező szállítások akadoznak. Most jó nagy adag muníciót adott Németország – csak éppen nem Kijev, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök volt a szállítmány címzettje.

Dezinformációs támadással vádolja Berlin Moszkvát

Az oroszok kiszivárogtattak egy általuk megszerzett beszélgetést, amit négy magas rangú német katonai vezető folytatott egy Ukrajnának szánt elméleti rakétaszállítmány ügyében.

Még februárban történt, hogy Ingo Gerhartz tábornok, a német légierő, a Luftwaffe főfelügyelője és három tiszttársa arról beszélgetett, hogy a Taurus márkájú cirkálórakéták esetleges ukrajnai bevetésének milyen feltételei lennének, egyáltalán, hányat lehetne az ukránok rendelkezésére bocsátani, s milyen célokra lehetne ezeket alkalmazni. Nem haditervet kovácsoltak, vagy pláne bevetési parancsot készítettek elő,

csupán egy meghallgatásra készültek Boris Pistorius védelmi miniszternél.

Boris Pistorius
AFP / Tobias Schwarz

A Taurusok bevetése vagy nem bevetése hetek óta politikai vitatéma Németországban. A jobboldali konzervatív ellenzék, vagyis a keresztény uniópártok (CDU–CSU) erősen szorgalmazzák, hogy Ukrajna kapjon végre a korszerű eszközökből, de még a szociáldemokraták (SPD)–Zöldek–szabaddemokraták (FDP) hármas koalícióján belül is vannak támogatói, a legharsányabb az FDP-s Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a parlament védelmi bizottságának elnöke.

Miért kavart vihart Macron felvetése, hogy küldhetnének nyugati katonákat Ukrajnába, amikor már ott vannak?

A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.