Itthon befuccsolni látszik, a németek most egész országuk jövőjét bíznák rá

Ígéretesen indult, ám két kör tesztidőszak után mégis falba ütközni látszik a négynapos munkahét Magyarországon. Hiába kérte a dolgozók többsége a folytatást, az új munkarenddel kísérletezők közül a Magyar Telekom február közepén bejelentette, hogy márciustól minden munkatársa visszatér a megszokott, öt nap meló-két nap pihenő felosztáshoz. A másik ismert hazai négynapozó, a Libri-Bookline pedig még folytatja ugyan tovább a próbaidőszakot, de számukra is egyre nyilvánvalóbbak a rövidített munkahét hátulütői.

Itthon csak néhány társaság tesztelgette az újdonságot – igaz, mint látható, ezek elég nagyok –, a világon másutt viszont nagyobb volumenű, átfogóbb kísérletek is vannak. Belgium első európai országként már 2022-ben törvénybe foglalta, hogy fizetéscsökkenés nélkül választható a négy nap munka. Mások mellett Izland, Portugália, Spanyolország, a skandináv államok és Japán is megfutotta a maga köreit.

Az élen Nagy-Britannia jár, ahol 2022 nyarán 61 vállalat több mint 3300 dolgozója próbálta ki fél évre a rövidebb munkahetet (56 társaság a folytatás mellett döntött, köztük 18 a további próbaidőszak helyett egyenesen állandósította is a négynapozást), most pedig Németország próbálja ki, ott is elég sok, 45 cég részvételével. A németek már most súlyos munkaerőpiaci gondokkal küzdenek, az előrejelzések szerint ezek gyorsan tovább is fognak súlyosbodni - a négynapozás az egyik eszköz, melytől a megoldást várják. De ez sem lesz csodaszer, ahogy akár a magyar példa is mutatja.

Mi nem működött itthon?