A hadifoglyok részei lettek az ukrajnai háborút kísérő játszmáknak Moszkva és Kijev között
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Csak egyvalami biztos a múlt heti belgorodi repülőgép-katasztrófa ügyében, az, hogy az orosz légierő egyik IL–76-os gépe járt szerencsétlenül. Míg az nagyon valószínűnek tűnik, hogy a repülőt az ukrán légvédelem semmisítette meg – bár Kijevben hivatalosan ezt nem ismerték el –, nem egyértelmű, hogy a gépen valóban ukrán hadifoglyok voltak. Vlagyimir Putyin orosz államfő magyarázata a legkevésbé hihető, amikor azt állítja: „Az ukrán hadsereg hírszerzése tudott arról, hogy 65 hadifoglyot viszünk oda, és ennek ellenére tüzet nyitottak.” Orosz források szerint a repülőt amerikai HIMARS vagy német Iris rakétákkal lőtték le.
Nem adja ki Oroszország a lelőtt katonai repülőgépen meghalt hadifoglyok holttestét Ukrajnának
A háborúban álló két ország egymást vádolja a repülőgép-szerencsétlenség ügyében.
Ukrajnában több nem hivatalos verzió is elhangzott. Az egyik szerint Moszkva nem közölte, hogy a határ közelében lévő gép fedélzetén hadifoglyok vannak, s a légvédelem úgy tudta, a repülő Sz–300-as légvédelmi rakétákat szállít. A készülő fogolycseréről szóló híreket megerősítő ukránok szerint
nem igaz, hogy az oroszok szóltak volna arról, hogy ukrán hadifoglyok ülnek a gépen, s furcsállották, hogy ezúttal állítólag csak három őr kísérte volna őket.
A korábbi cserék alkalmával ugyanis 3-4 ukránra jutott egy orosz katona.