Négyből egy brüsszeli nem belga – így tapasztalta meg egy magyar az idegenellenességet egy lakógyűlésen
Egy társasházi közgyűlés Belgiumban sem fenékig tejfel, derül ki szerzőnk cikkéből, ráadásul egy lakóközösségi konfliktus arról is szól, hogy egyre kevésbé megengedőek a belgák az idegenekkel, noha azok jócskán hozzájárulnak a belga gazdaság gyarapodásához. Mindeközben Belgiumot a hagyományos flamand-vallon ellentétek is jócskán megosztják. Szeretettel Brüsszelből sorozatunk legfrissebb írása.
Vigyázat: unalmas, hétköznapi történet következik! Bárhol máshol is megeshet, meg is esik.
A társasházi közgyűlésünk viharosnak ígérkezett és végül olyan is lett. A nyolc lakás közül a legnagyobb négynek belga tulajdonosa van, a kisebb négy pedig külföldieké. A fő téma nagyhirtelen volt, hogy a belgák szerint meg kellene változtatni a közös költségek felosztását, amit az alapító okirat értelmében tizenhét éven át a tulajdoni hányad alapján fizetett mindenki. Gond nélkül...
Ezentúl, mondták az ötletgazdák, jobb lenne 1/8 – 1/8 arányban fizetni – vagyis a kisebbek fizessenek többet, a nagyobbak pedig kevesebbet.
A vihar ekörül tört ki, a kisebbek – akik ezúttal sikeresen visszaverték a kezdeményezést –, hiába kérdezték, hogy vajon mi változott most, tizenhét év után? Hogy a földszinti nagy, kertes lakások tulajdonosai amikor ezeket megvették, jól tudták, hogy van lift és közös kertrész a házban, és hogy ezek után is fizetniük kell, akár használják, akár nem.