Az új lengyel kormány és az ellenzék nem válogat az eszközökben a közmédiáért folyó harcban

„Nincs demokrácia médiapluralizmus vagy erős kormányellenes média nélkül” – ezzel indokolta Jaroslaw Kaczynski, a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, miért kezdtek ülősztrájkba a lengyel köztévé (TVP) varsói épületében, miután annak vezetőségét leváltotta az új kormány. A Lengyelországot 2015-től nyolc éven át valójában irányító Kaczynski egyik napról a másikra lett a sajtó sokszínűségének híve. Ehhez az kellett, hogy pártja, bár októberben az egymást követő harmadik alkalommal is az első helyen végzett a választáson, nem tudott többséget kovácsolni, és ellenzékbe szorult.

Felszámolási eljárást indított a közmédia ellen a kulturális miniszter Lengyelországban

A miniszter szerint ez a felszámolási eljárás alá helyezése lehetővé teszi a közmédia "szükséges átalakítását", és elejét veszi az alkalmazottak elbocsátásának, melyre a pénzhiány miatt kerülne sor.

A PiS-uralom idején a közmédia a hatalom hű szolgája és propagandaeszköze volt, és az EBESZ értékelése szerint ahogy korábban, úgy a legutóbbi választási kampányban is a kormány javára torzított. Nem győzte ócsárolni a végül összefogva többségbe került ellenzéki szövetséget, és

árulónak, Berlin és Brüsszel ügynökének nevezni vezetőjét, a miniszterelnöki posztra visszatért Donald Tuskot.

Marcin Wolski, a köztévé második csatornájának (TVP2) volt igazgatója röviddel a választás után önkritikusan – és a szavai szerint „társtettesként” – ismerte el, hogy a TVP az 1970-es években a kommunisták által végzettnél is szörnyűbb propagandát folytatott a voksolást megelőző hónapokban.