Karikó és Krausz Nobel-díjat kapott, a labdarúgó válogatott kijutott az Eb-re – Az év krónikája, 2023, Magyarország, 4. rész

Október 2.: Magyarok Nobel-díja

Karikó Katalin biokémikus kapta Drew Weissman amerikai mikrobiológussal együtt az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért. Karikó a magyar kötődésű Nobel-díjasok közül az egyetlen nő. Az általa kifejlesztett „Karikó-módszert” használták a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagainál a Covid-világjárvány leküzdésekor. Az egyetem elvégzése és a doktori fokozat megszerzése után a Szegedi Biológiai Központban kezdett kutatni, majd miután szervezeti átrendezést követően nem maradhatott ott, az USA-ba költözött a családjával.

Hozzá hasonlóan az idei másik magyar Nobel-díjas, Krausz Ferenc fizikus is Magyarországon szerzett diplomát, majd Bécsben és Németországban folytatta tanulmányait és kutatómunkáját. Az attoszekundumos tudományterületet ő hozta létre, aminek azért van nagy jelentősége, mert az elektronok lefényképezése segíthet megérteni a molekulákban zajló folyamatokat, amelyeket gyógyszerfejlesztésben és orvosi képalkotási eljárásokban is tudnak majd alkalmazni, például az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében. A Nobel-díj átadása alkalmából tartott beszédükben mindketten kiemelték egykori alma matereiket, ahol a tudományos alapokat megszerezték.