Végzetes lehet, hogy a rákkezelések még mindig egy standard emberre, egy 70 kilós férfira vannak szabva

A közelmúltban elkezdték feltárni azokat a mechanizmusokat is, amelyek az egyén neméhez és a daganatos betegségekhez kapcsolódnak. A nők és a férfiak a szembeötlő anatómiai különbségek mellett eltérő nemi hormonokkal is rendelkeznek, ezek pedig befolyásolják a daganatok mikrokörnyezetét: az ereket, az immunsejteket, a jelzőmolekulákat és még számos egyéb jellemzőt. De a férfiak és a nők immunválasza sem egyforma. Ez jellemzően erősebb a nőknél, akik viszont érzékenyebbek a gyulladásos és autoimmun betegségekre. A férfiaknál ugyan nagyobb valószínűséggel alakul ki rák, mint a nőknél, utóbbiak azonban általában rosszabbul viselik a kezelések (kemoterápia, célzott terápia, immunterápia) mellékhatásait.

Ugyancsak problémát jelent, hogy a nőket ma még kevésbé vonják be a klinikai vizsgálatokba, mint a férfiakat. Ez egyébként annak az aggodalomnak tudható be, hogy a rendszeres havi hormoningadozások befolyásolhatják az eredményeket, és hogy a vizsgálati beavatkozásnak esetleg magzatkárosító hatása lehet. Azonban túl kell lépni ezeken a feltevéseken, ugyanis elengedhetetlen, hogy a kutatók jobban megértsék a nemi különbségek specifikus hatásait a különböző ráktípusokban.

Londoni kutatók is ebbe az irányba mozdultak el. A The Institute of Cancer Research szakemberei azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a nem a húgyhólyagrák kialakulását és lefolyását. (Képünkön egy ilyen daganat.) Azért esett erre a daganattípusra a választásuk, mivel nagy a nemek közötti különbség: a férfiak hajlamosabbak a betegségre (náluk négyszer nagyobb a daganat kialakulásának valószínűsége), a betegség kimenetele viszont általában a nőknél rosszabb. A vizsgálat kihívást jelent, mivel a prevalencia (előfordulási gyakoriság) nem egyforma a két nemnél.

Ki lesz rákos? Él egy biológiai közösség a bélrendszerben, az befolyásolhatja

Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM).

Kiderült, hogy gyakran a diagnózis hiánya okolható a betegség súlyosbodásáért, ami részben biológiai okokon alapszik. Amikor ugyanis a nők vizeletében vér jelenik meg (ez a húgyhólyagrák gyakori tünete), az orvosok hajlamosak a hasonló panaszokkal járó húgyúti fertőzésre gondolni, és nem feltétlenül ellenőrzik a húgyhólyagrákot. Kérdés persze, hogy csupán ez a tény befolyásolja-e a rosszabb kimenetelt, vagy abban egyéb okok is közrejátszanak.

A kutatók szerint több figyelmet kellene szentelni az immunológiának. A férfi- és a női hormonoknak ugyanis eltérő immunológiai hatásuk lehet, és ez határozza meg, hogyan alakul a daganatok genomikája, és hogy azok miként tanulják meg kicselezni a szervezet immunválaszát.