Tényleg eleve reménytelen, hogy megszűnjön a főváros-vidék ellentét? Budapest 150
Miként vált egy 200 ezres településből alig két generáció alatt több mint egymilliós, befogadó világváros, ahol nem lehetett nem toleránsnak lenni? Mi adta Budapest nemzeti vonzerejét, mi táplálja a Budapest-tudatot, és hogyan alakult ki a főváros és a vidék közötti, sokszor áthidalhatatlannak tűnő ellentét? Erről is beszélgettünk Buza Péter író-újságíró művelődéstörténésszel, aki azt is elárulta, miért nem nőtt Budapesttel együtt a többi magyar város. Fővárosi nagyinterjú a főváros 150. születésnapjára.
hvg360: Budapestet szokás néha az ország vízfejének, máskor a zászlóshajójának nevezni. Mielőtt ennek a jelentőségéről kérdezem, először azt tisztázzuk: mióta játszik Magyarországon ennyire központi, gyakorlatilag egyedülálló szerepet a főváros?
Buza Péter: Budapest központi szerepének egyértelműen történelmi előzményei vannak, méghozzá nemcsak az ország társadalmában, hanem demográfiájában is, hiszen ma minden ötödik magyar itt él. Ugyanakkor ez egyáltalán nem egy hosszú folyamat eredménye, tulajdonképpen 150 éve kezdődött a városegyesítéssel. Pest, Buda és Óbuda egyesítése volt az ugródeszka, mely nagyvárossá tette Budapestet. Még úgy is, hogy ezt a három települést 1873-ban mindössze 200 ezren lakták.
hvg360: Mennyire különbözött ekkor egymástól ez a három város, és mi jelentette külön-külön a vonzerejüket?
B. P. : Óbuda mezőváros, bár vannak városi gyökerei, királyi székhely is volt, és emellett azt se felejtsük el, hogy még korábban, Aquincum, a római tartományi székváros is Óbuda volt. A királyi Buda az ország igazgatásában játszott fontos szerepet, nem volt ez máshogy 1873-ban sem. Mivel az igazgatásban az arisztokrácia tevőlegesen részt vett, ezért az ő lakhelyük is a Várnegyed. Pest esete kicsit más: a mai Múzeum körút vonalán húzódó városfalon belül helyezkedett el a klasszikus belváros, melyet külvárosok – vagyis ekkor még mezőgazdasági területek, majorok – vettek körül. Pesten a lakosság összetétele is ehhez a funkcióhoz igazodott, kertészetekkel, állattenyésztéssel.