Sükösd Miklós: A Corvinus-Mol-botrány három (eddigi) tanulsága

Egész Európában remekül működnek a köztulajdonú (állami és városi) egyetemek - a párizsi Sorbonne-tól és a berlini Humboldton át a skandináv és a Benelux intézményekig. Ezekhez képest magánegyetemek alig léteznek az Európai Unióban - ahol léteznek esetleg, ott is inkább elvétve. (A Magyarországról Ausztriába üldözött CEU például egyike a kivételeknek.) De remekül működik az amerikai állami egyetemek sokasága is Kaliforniától a keleti partig. A Kalifornia Egyetem Berkeley kampusza Nobel-díjas kutatóinak listája például olyan hosszú, hogy elfárad az ujjunk, mire a végére görgetünk.

Senkinek sem jut eszébe, hogy pártállami kuratóriumok, pártemberek és csókosaik kezébe szervezze ki ezeket a nagy presztízsű, stratégiai - Európában sok évszazados - tudásintézményeket, teljes ingatlanvagyonukkal egyetemben. Mármint demokratikus államokban nem jutna eszébe ilyen őrült ötlet senkinek. Az egyetemek fideszes alapítványokba kiszervezése egy maffiaállam helyi produkciója, orbánista hungarikum.

Az egyetemi autonómia lerombolása, az állami, üzleti és egyetemi állásokat összeférhetetlenül halmozó kurátorok kormányzati kinevezése elkerülhetetlenül a korrupció melegágya. Ahol pedig a maffiaállam kurátorai vezetik az egyetemet, ott azt is természetesnek tartják, hogy a Mol egyik nagyrészvényesének családtagjával kivételezzenek és egyéni vizsgát szervezzenek neki. Akkor is így gondolják ezt helyesnek, ha ezzel lábbal tiporják egyetemi fair play, a hallgatók jog- és esélyegyenlőségének elvét.

Jogosan vetődik fel a kérdés: mit ér a diploma az olyan egyetemen, ahol mindez megtörténhet? Az egyetem vezetése minden hallgató és oktató becsületes készülését, munkáját és szabályos vizsgáját leköpte a kivételes, törvényen kívüli vizsgáztatással. Az ilyen egyetem diplomáinak értékét lehúzza az erkölcsi mocsár, az ilyen egyetem elveszti a hitelességét. Mindez a Corvinus-Mol-botrány egyik tanulsága.

A Corvinuson azt is természetesnek gondolják, hogy rendkívüli felmondással elbocsáthatják állásából azt a tanárt - Ádám Zoltán közgazdászt, egyetemi docenst -, aki etikai vizsgálatot kezdeményezett a Nagyon Fontos Mol-részvényes hozzátartozójával kivételezők ellen. Azok ellen, akik lábbal tiporták a vizsgáztatási fair playt biztosító szabályokat, az átláthatóságot és az akadémiai szabadságot.

Beperelheti a Corvinust az azonnali hatállyal kirúgott oktató, Ádám Zoltán

Ádám Zoltán volt az, aki korábban etikai eljárásokat kezdeményezett, miután kiderült, az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben az illető a szabályok szerint elégtelent kaphatott volna csak az adott tárgyból, vagyis meg kellett volna buknia.

Ahogy a Corvinuson október 26-án tartott dolgozói fórum Ádám elbocsátása ellen tiltakozva kimondta: mindez “árt az egyetem jó hírének, árt mindannyiunknak. Szégyenbe hoz bennünket egymás előtt itt, az egyetemen, az egész felsőoktatásban, a honi nyilvánosságban és a nemzetközi akadémiai világban is, hogy az etikai ügy feltáróját bocsátja el az egyetem. Tiltakozunk az ellen, hogy egy aláírás nélkül megjelenő, homályos utalásokkal teli közleményben tudassák velünk az Egyetem hírnevét és megítélését alapjaiban meghatározó ügyet lezáró vizsgálat eredményét.”

A Corvinus dolgozói fóruma követeli, hogy vegyék vissza a kirúgott Ádám Zoltánt

„Tiltakozunk az ellen, hogy egy aláírás nélkül megjelenő, homályos utalásokkal teli közleményben tudassák velünk az Egyetem hírnevét és megítélését alapjaiban meghatározó ügyet lezáró vizsgálat eredményét. Ez méltatlan az Egyetem közösségével szemben" - írják többek között.

A Corvinus-Mol-botrány (és általában az orbánista egyetemi modellváltás) második tanulsága ez: bármelyik oktatót bármikor kicsinálhatják, elbocsáthatják, nem kell hozzá csak néhány mondvacsinált ok és egy vezetői határozat.

A pártállami kuratóriumok nyakukba ültetésének, a fideszesítésnek két nagy presztízsű hazai egyetem, a BME és az ELTE még ellenáll. Ezeket évek óta pénzmegvonással próbálja meg kivéreztetni a rezsim. Zsarolással akarja fideszesíteni őket is: pénzt akkor kapnak, ha elfogadják a nyakukba ültetett maffiaállami kurátorokat is. Nekünk pedig nem marad más, mint támogatni a BME-t és az ELTE-t minden eszközzel, hogy elkerüljék a Corvinus sorsát. Hogy pontosan mivel? Mindazzal, amit az egyetem polgárai kérnek. És amivel tudjuk. A tanárok, a hallgatók és a vezetők egységes, kollektív fellépésére és társadalmi támogatására van szükség a kényszerfideszesítéssel szemben. Ez a Corvinus-Mol-botrány harmadik tanulsága.

A többi tanulság levonása még előttünk van – lesznek ugyanis minden bizonnyal továbbiak is. Nyitott, nyugtalanító kérdések állnak előttünk, amelyekre várjuk a választ.

Köremailben magyarázkodik a Corvinus a diákoknak a kirúgott tanár miatt

"Az utóbbi időben a sajtóban megjelent híradások pontatlan információkból táplálkoznak, és kárt okoznak az egyetem jó hírének, valamint ártanak a közösségnek." A hvg.hu birtokába jutott emailből mutatjuk a fontosabb részleteket.

A demokratikus nyilvánosságnak joga van tudni: melyik Mol-főrészvényes családtagjáról van szó, kit juttattak jogtalan előnyhöz? Miért gondolja ez a részvényes, hogy az ő családtagja érdekében fel lehet rúgni egy magyar egyetem szabályos működését? És miért gondolja az egyetem vezetése, hogy tényleg fel lehet? Miért mondott le váratlanul a Corvinus rektora nem sokkal a botrány kitörése után? Ki vizsgáztatta le a Fontos Molos Család gyermekét? Ki adott erre utasítást? Volt-e bármilyen szerepe az ügyben a Corvinus kuratóriumát perszonálunióban vezető Mol-elnöknek?

És mit mutat mindez a ”modellt váltott” egyetemek működéséről, hitelességéről és szakmai minőségéről? Mit mond a kikényszerített „modellváltás” eredményeiről a magyar egyetemi életben?

A szerző médiakutató, szociológus, politológus, a Koppenhágai Egyetem docense