Rostoványi Zsolt: Kulcskérdés, hogy Izrael mit akar a Gázai övezettel, és ki jöhet a Hamász után
A szárazföldi akciót azért halogathatja Izrael, mert tisztában van vele, hogy a nemzetközi megítélése óhatatlanul romlana a civil áldozatok miatt – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa. Az elmúlt 15 évben Izraelt sokszor bírálták az aránytalannak tartott válaszcsapások miatt, de ennek megítélése szubjektív.
hvg360: Eddig nem lépett be új szereplő a háborúba. Már nem is fog?
Rostoványi Zsolt: Új belépőként Iránt és a Hezbollahot szokták emlegetni, különös tekintettel arra, hogy Izrael és a Hezbollah között most is egy alacsony intenzitású harc folyik. Ráadásul a Hezbollah, a Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetek vezetői néhány nappal ezelőtt találkoztak egymással.
Ennek ellenére sem gondolnám, hogy ez bekövetkezne, mert egyik félnek sem érdeke, a már említetteken kívül az arab országoknak és a nagyhatalmaknak sem.
Irán egyébként is elég jelentős gazdasági problémákkal küzd, a síita Hezbollah pedig inkább Libanonhoz kötődik, mint a palesztin ügyhöz.
hvg360: Van, aki attól tart, hogy a konfliktus miatt akár egy harmadik világháború is kitörhet. Ez akkor egyértelműen túlzás?
R. Zs.: Retorikai szinten erősen jelen van ennek a veszélye, és sajnos a mai világban semmire sem mondhatjuk, hogy túlzás, de kevéssé tartom valószínűnek.
Ne felejtsük el, hogy az egész terrorakció egy olyan időszakban történt, amikor a régiót békülékenység uralta, és mindenki örömére úgy tűnt, hogy a konfliktusok egy részét – beleértve az arabközieket is, – sikerült rendezni.
Szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésen Benjamin Netanjahu is békülékeny hangnemet ütött meg, és egy mózesi analógiát hozva arról beszélt, „rajtunk múlik, hogy a békét vagy a harcot, terrorizmust, fegyveres összecsapást választjuk-e.”
Bemutatott egy „új Közel-Kelet” feliratú térképet, méltatta az Ábrahám-megállapodásokat és kifejezte reményét, hogy ehhez Szaúd-Arábia is csatlakozik hamarosan.
Arról is beszélt, hogy az arab-izraeli kapcsolatok normalizálása nem kell, hogy összefonódjon a palesztin kérdés rendezésével – aminek Mahmúd Abbász palesztin elnök természetesen az ellenkezőjét mondta ugyanott.
Ezek után két héttel történt a terrortámadás, amire a világon senki nem számított, beleértve az izraeli szolgálatokat is. Szerintem az akció egyik célja a térségben elindult enyhülési folyamatok megállítása volt, és meg akarták akadályozni, hogy Szaúd-Arábia csatlakozzon az Ábrahám-megállapodásokhoz.