Afrika nem szeretné, ha a zöld átálláshoz szükséges nyersanyagokért kizsákmányolná a világ
A felmelegedés által leginkább sújtott, legszegényebb földrészen, Afrikában az üvegházhatású gázok emissziója a legkisebb, és pénz sincs a zöldátállásra. Az első afrikai éghajlati csúcson a finanszírozás megteremtését sürgették.
Az igazságtalanság tüze lobog a klímaválság mélyén, lángjai felemésztik a reményt és a lehetőséget itt, Afrikában – igyekezett kifejezően fogalmazni António Guterres ENSZ-főtitkár a kenyai Nairobiban tartott első afrikai éghajlati csúcstalálkozón. A feszültség és fájdalom beszédről beszédre végig érezhető volt a háromnapos tanácskozás alatt, az afrikai vezetők főként azon keseregtek, hogy nem érkeznek kellő mértékben és időben a klímaharcra ígért pénzügyi források. A csúcson kiadott Nairobi nyilatkozat felszólítja a világ gazdag országait, hogy sürgősen formálják át Afrika éghajlati finanszírozását.
Kína nagy hátraarcot hajtott végre Afrikában, kérdés, mi lesz ennek a vége
Az Új Selyemút-program egyik látványos eredménye volt, hogy Kína átvette a Nyugat helyét Afrikában, ahova áradt a kínai tőke és persze az áruk is, de ennek szép csendben vége lett. Peking ugyan most készül az Új Selyemút-program tizedik évfordulójának megünneplésére, melyre várják Orbán Viktort is, de a látványos afrikai nyomulásnak lassan vége szakad, másutt viszont folytatódhat.
A csalódottság, sőt akár a frusztráció érthető, hiszen a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek és baljós következmények – így a hőmérséklet globális emelkedése, a tartós aszály, az áradások, a trópusi viharok, az elsivatagosodás, a vízhiány – rendkívüli mértékben sújtják Afrikát, amely közben az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze kevesebb mint 4 százalékáért felel.
Afrikában él a Föld lakosságának 15 százaléka, de az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás globális költségének a fele ezt a földrészt terheli.