Rábaközi táltosok és idővarázslók nyomában, avagy miben hittek régen a magyarok?
13 perc
2023.10.16. 11:10
Sámán volt-e a magyar táltos, van-e bármi köze a bugaci Ősök Napján doboló neosámánnak a kereszténység előtti hitvilágunkhoz, és kik szerint jöttek a Szíriuszról a magyarok? Néprajzkutatókkal, történésszel és antropológussal az ősi magyar hiedelemmítoszok bugyraiba merülünk. Hétköznapi spiritualitás 3. rész.
Magyarországra a nyolcvanas években gyűrűztek be az Egyesült Államokból a liberális, általában feminista, ősi kultúrákra nyitott, újpogány spirituális mozgalmak. Meghatározó élmény volt sokak számára, amikor például Michael Harner, az úgynevezett sámángyógymódok tanítója és alkalmazója, a Yale és a Berkeley egyetemek oktatója Magyarországon járt, kurzust tartott a városi samanizmus „módszertanáról”, A sámánság útja című könyvét pedig Hoppál Mihály utószavával magyarul is megjelentették.
Povedák István kulturális antropológus szerint a városi értelmiségi körök ekkor kezdtek érdeklődni a modern samanizmus iránt (lásd.: Vágtázó Halottkémek sámánpunkja), majd a nyugati szellemiséget követve, nálunk is megjelentek az első újpogány közösségek.
A tengerentúli mozgalomhoz képest azonban idővel sajátos magyar vonás lett, hogy a 90-es évek közepe táján ezeknek a közösségeknek egy részében egyre fontosabbá vált a nemzeti identitás kérdése.
Az ősi spiritualitás újra felfedezésével elkezdett felerősödni az ősmagyar örökséget hangsúlyozó vonal is, amely újra felfedezte a rovásírást, vagy divatba hozta a tarsolylemezes övtáskát.
Megjelentek a szcénában a radikálisan jobboldali beállítottságú emberek is, a konteóhívők, a nacionalista politika aktorai, az általános spirituális fogékonyság pedig remek táptalajt szolgáltatott ahhoz, hogy virágzásnak induljanak az ezoterikus és alternatív történelemmagyarázatok.