1 perc
2023.10.17. 10:15
Ha lézerrel kezelik, jobb lesz. Ez történik a DB német vasúttársaság néhány regionális járatán: az ablakokat úgy munkálják meg, hogy százszorosára erősödjön a mobiltérerő.
Bécsben múlt pénteken emlékeztek meg a novemberi pogromok 86-ik évfordulójáról, a zsidók nyílt üldözésének kezdetéről a Német Birodalom egész területén, beleértve az akkor már annektált Ausztriát is. Az osztrák parlament új, szabadságpárti elnökét megakadályozták a közös emlékezésben, és végül egyedül sem koszorúzhatott.
Az 1874. november 30-án született, jeles ősökkel dicsekvő angol arisztokratát halálakor a Népszabadság „a huszadik század első felének legjelentősebb és legkövetkezetesebb imperialista” politikusaként búcsúztatta. Ez igaz is. Liberális, konzervatív, imperialista, antifasiszta és antikommunista politikus volt. Az antiszemitizmust elítélő antiszemita. A bolsevik birodalom antibolsevista szövetségese. Hosszú katonai és politikai pályája során egy sor magas pozícióban, a világ számos pontján, sokféle ügyben vitt vezető szerepet. Mindenek fölött a náci birodalom legyűrésében. Küldetésének tudta megmenteni a világot a nácizmustól és a kommunizmustól és megóvni az angol gyarmatbirodalmat a széteséstől. Volt még újságíró, szépíró, történész, festő, szeszkazán és ötgyerekes családapa.
Nem a választásokon legtöbb szavazatot adó Szabadságpárt, hanem az egykori nagykoalíció összezsugorodott pártjai, a néppártiak és a szociáldemokraták kezdtek kormányalakítási tárgyalásokat Ausztriában, segítségképpen bevéve a társaságba a liberálisokat is.
A vezércikk szerint az amerikai nemzet nyomatékosan letette a garast, jelezte, hogy valami újat akar, ám a következmények viharosak és rendkívüliek lesznek nem csupán az ország, hanem az egész világ számára.
A kriptovaluta-lobbi fellélegezhet, a tudósok aggódnak, az óriás techcégek igyekeznek biztosra menni – Trump megválasztása a nagypolitikán túl is komoly változásokat hozhat.