Mondunk egy meglepőt: Mészáros és Tiborcz nyerhetnek a rossz állapotban lévő biztosítási piacon

Látszólag nem sok értelme volt annak, hogy a magyar állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a tavasszal kifizette a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító majdnem 70 százalékos tulajdonrészét a német Talanx-csoportnak (a két társaság közel egyharmada továbbra is az állami postavállalaté). Máris meghirdette ugyanis e részvénycsomagot eladásra. A portéka ára ráadásul csökkenhetett, miután a biztosítási piacra nehéz idők járnak. Az állam viszont, a büdzsé szorult helyzetét meghazudtoló nagyvonalúsággal, igen tisztes árat fizetett a két biztosítóért.

Erre utalt a tranzakció zárásakor a Talanx szóvivője, amikor „attraktív pénzügyi ajánlatról” beszélt a HVG berlini tudósítójának. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, bármennyit megér, hogy magyarországi kézbe kerüljön a biztosítási piacnak is legalább a fele, amit a profit itthon tartásával ideologizálnak meg. Eközben azonban magyarországi biztosítótársaságok egyre inkább híján vannak a profitnak. Kovács Zsolt gazdaságfejlesztési miniszteri biztos (maga is régi biztosítós) mindenesetre elégedett volt az állami akvizícióval, mert az – nyilatkozta akkor – „egy fokkal közelebb” visz a célhoz.

Folytatódhat a kormány "nemzetstratégiai" nyomulása: az új célpont a biztosítási piac

Ha piaci logika alapján nem megy, a bankoknál bevált technikákkal próbálja a külföldi szereplők egy részének kiszorításával nemzeti kézbe venni a kormány a biztosítási piac felét.

Bár az eladást nyílt piaci versenyeztetéssel ígéri a Corvinus, ilyen előzmények után sejthető, hogy a pálya egy kormányközeli kézben levő biztosító- vagy pénzügyi csoport felé lejthet. Kovács most nem árult el részleteket a menetrendről; annyi tudható, hogy kétfordulós lesz a verseny, s az év végére zárulhat le. A HVG információi szerint az első szakasz csöndben már el is indult: a titoktartást vállaló érdeklődők egy tömör prospektus alapján tehetik meg előzetes ajánlatukat. A kiíró ezek alapján 2–4 esélyest választ, amelyek körülbelül két hónapot kapnak az alapos átvilágításra és a végső ajánlat kialakítására. Elvben. A gyakorlatban valószínűleg nem lesz annyi pályázó, hogy különösebben szelektálni lehetne közöttük.