A zsámbéki templomrom olyan nálunk, mint Rómában a Colosseum, csak azt nem építik újjá
A műemlékvédelem gyengeségét is mutatja, hogy romjaiból újjáépítenék Zsámbék középkori templomát, pedig nem közönségigény a visszaépítése, arról nem beszélve, hogy Budapesten már van egy másolata.
Ha a zsámbéki romtemplom újjáépül, azzal szimbolikusan is véget ér a modern műemlékvédelem Magyarországon.
Ugyanis az 1220-as években késő román – kora gótikus stílusban épült, majd a XV. században gótikus stílusban kibővített bazilika nemcsak a középkori magyar templomépítészet egyik ikonikus darabja, hanem a honi műemlékvédelemé is.
A premontreiek, majd pálosok templomát és kolostorát különös kivételként nem a török, hanem egy XVIII. századi földrengés döntötte romba, elpusztítva az északi mellékhajót, boltozatot, a tornyok egy részét. A falusiak igyekeztek befejezni a természet által elkezdett munkát, kőbányának használták a területet, a kolostort és a kerengőt jórészt elbontották, de a templommal nehezebben bírtak.
Így jött létre az ország egyik legfestőibb romja, amely máig a település szimbóluma, fő turisztikai látványossága, szabadtéri rendezvények otthona, és persze az egyik legnagyobb műemlékvédelmi kihívás.