"Aki itt orbánozik és lölözik, azt kihajítjuk" – kalandtúra Küküllőváron és a dél-erdélyi Bethlen-kastélyokban
Van köztük, amit elkártyáztak, amit filmesek gyújtottak fel, ami romlik, ami épül, de olyan is akad, amit elegáns vendégházzá alakítottak át. Sokféle, ám általában viharos a dél-erdélyi Bethlen-kastélyok múltja. HVG-riport.
„A református paptól hallottam, hogy a padláson Bethlen Gábor fejedelem arcképe látható. E hihetetlennek tetsző értesülésre az életveszélyesen rossz létralépcsőn a padlásra jutva, nem csekély meglepetéssel egy hatalmas festett tatárfejet találtam” – így írta le Köpeci Sebestyén József heraldikus 1901-ben a dél-erdélyi küküllővári református templomban tett felfedezését. Nyomában azóta sokan megjárták a templomtoronyba vezető lépcsőt, hogy kiderítsék, miként került egy keresztény templomba, annak is a padlásterébe egy tatár fej.
A mostani lelkész, Barabási Endre nekünk is büszkén mutatta a méteres, keleties ábrázatú, díszes fejfedőt viselő középkori, naiv féldomborművet. A neves művészettörténész, Kelemen Lajos az 1920-as években úgy magyarázta a különös leletet, hogy olyan mementókép lehet, mint azok a magyarokat ábrázoló képek Nyugat-Európában, amelyeket a kalandozó hadjáratok idején festettek, emlékeztetve a veszedelemre, és imádságra serkentve a népet.
Mindezt megerősítette az is, hogy léteznek írásos források arról, hogy a tatárjáráskor a mongol hadak elfoglalták Küküllővárt, és szörnyű mészárlást rendeztek. A felújításban közreműködő Lángi József restaurátor azonban másképp látja, szerinte inkább Szent Kristóf képéről van szó.