Lajstromba vettük: ezek az EU-s pénzcsapok vannak elzárva a magyarok előtt

Nem jutnak hozzá a magyar egyetemek az Erasmus programban résztvevő diákjaik uniós finanszírozásához. Kutatók és tudósok munkáját támogató EU-s támogatási alapokból nem történnek meg kifizetések kutatóintézeteknek, laboroknak és egyéb K+F pályázóknak. Három kohéziós politikai alapból a magyaroknak felpántlikázott támogatási összeg 55 százalékát fagyasztotta be az EU. Csak néhány szemelvény az utóbbi hónapok hazánkat érintő uniós támogatási hírei közül.

Segítendő az olvasó átfogó tájékozódását, összegyűjtöttük milyen forrásokból nem folyósíthatóak kifizetések, amíg a magyar kormány nem tesz érdemi lépéseket a korrupció mérséklésére, a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételére és a jogállamisági aggályok orvoslására.

Az EUrologus több brüsszeli uniós intézményi dolgozóval beszélgetett a háttérben arról, mi a az aktuális helyzet a Magyarországnak szánt pénzek kifizetésének befagyasztásával és milyenek a kilátások arra, hogy újranyíljanak a pénzcsapok.

Elöljáróban elmondható, hogy a bürokraták szemében jellemzően arról van szó, hogy Orbán Viktor és kormánya trollkodik az uniós politikában. S mivel eddig nem sikerült sokszori próbálkozásra sem szép szóval rávenni, hogy ezzel a megközelítéssel felhagyjanak, most megkísérlik jogú úton sarokba szorítani őket pénzügyi „ösztönzőkkel”.

Egy másik forrásunk szerint sokkal fontosabb elem jelenleg Budapest és Brüsszel viszonyában, hogy akárhogy szépítjük az uniós pénzügyi alapok nem arra szolgálnak, hogy egy „foglyul ejtett államot” működtessenek. „Amennyiben Magyarországon az állami működés oda vezet, hogy egyes emberek meggazdagodását szolgálja mindenekelőtt – akkor ezzel kezdeni kell valamit az uniós intézményeknek is” – magyarázza a kifizetési rendszereket jól ismerő forrásunk az EUrologusnak. Azt csak csöndben teszi hozzá, hogy ha nem lenne jó pár tagállam vezetésében politikai akarat a magyarok „jó útra térítésérére” akkor ezt az Európai Bizottság sem tolná ekkora elánnal.

Egy ideig ugyanis az uniós vezetők felé a magyar kormány még takarózhatott azzal, hogy a személyreszabott jogalkotások csak véletlenek és egyszeri esetek voltak. Mostanra azonban világosan látszik, hogy ezek rendszeresen ismétlődő módszerek. Egy másik szembeötlő példa, a pluralizmoshoz és demokráciához szintén kulcsfontosságú, azonban a hazai jogalkotásban teljesen kiüresedett és tessék-lássék szintre degradálódott a társadalmi konzultációk és egyeztetések rendszere. Hazánkban 2010 óta az ezeket szolgáló intézmények leginkább kozmetikai céllal léteznek valós konzultációt ritkán biztosítanak mely szintén jól látható Brüsszelből is. Ezek összessége egyértelműen a rendszerszintű hibák jelenlétére utal – melyet a tagállamok egy növekvő száma nem szeretne finanszírozni, magyarázza több uniós tisztségviselő egybehangzóan.

Az a gyakran hangoztatott magyar védekezés, mely szerint „korrupció mindenütt van” az egyik intézményi forrásunk szerint egyrésztől valóban igaz. Másrésztől viszont a Magyarországon jellemző problémák európai szinten példa nélküliek. Az oktatás példájánál maradva, olyan, hogy a miniszter beleszól az egyetemeknek járó pénzosztásba és közben szava van az egyetemek működésében is, nincs. És ez csak egy az független intézmények önállóságát két lábbal taposó kormányzati húzások sokasága közül – melyeket Brüsszelből is egyre tisztábban látnak.

Oktatás és kutatás

Csak zárójelben jegyzi meg az EUrologus forrása, hogy miközben az Erasmus+ támogatások vagy a K+F pénzcsapok elzárása kapcsán már egy éve figyelmeztetett az Európai Bizottság, hogy gondok lesznek, a magyar kormányzat ezt úgy kezeli, mintha az európai intézmények váratlanul tettek volna keresztbe Magyarországnak és a magyar polgároknak. Most hirtelen: „Brüsszel elveszi az egyetemistáktól a külföldi tanulás lehetőségét” a kormány évelése szerint, pedig egy jóval hosszabb távú, és a magyar fél felé egyértelműen kommunikált dialógusról van szó.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője lapunk kérdésére is megerősítette: a mai napig nem kapott a magyar parlament által elfogadott módosításokat amik választ adtak azokra az aggályokra, melyek szerint összeférhetetlenség áll fenn a közalapítványokba kimentett egyetemi vagyonokat felügyelő felügyelőbizottsági tagok személye körül. Emiatt veszélyben van az intézmények függetlensége és szabad működése az EU szerint. Ezért még 2022 decemberében a Tanács úgy döntött, addig nem köt új Erasmus+ támogatási szerződéseket az érintett intézményekkel, amíg a magyar kormány el nem fogadja a szükséges törvénymódosításokat. Az EU világossá tette azt is, mit vár - magyarázta a minap a témában illetékes Európai Bizottsági szóvivő Újvári Balázs.

A magyar parlament által elfogadott törvénymódosítást várnak Budapestről melyet aztán a szokásos egy hónapos átfutással elemez és véleményez az unió végrehajtó testülete. A szóvivő szerint miközben igen intenzív tárgyalások zajlottak a kormány és a Bizottság között az utóbbi hónapokban a témában, a mai napig nem kaptak kézhez olyan jogalkotást, amely az uniós aggályokat érdemben orvosolná.

A bizottság a követkető pontokat tartja elengedhetetlennek: az egyetemi közalapítványok felügyelőbizottsági tagjainak kinevezését időben korlátozó kritériumokat, alkalmassági feltételeket és a megbízási periódusuk után kötelező türelmi időszakot kellene meghatározni, amíg a volt kuratóriumi tagok nem vállalhatnak hasonló pozíciót más közalapítványi struktúrában. Újvári szerint sajnos nem is remélhető, hogy miután nyolc hónap alatt nem hozta meg a szükséges törvényi módosításokat az Orbán kormány, éppen a követkető napokban, de mindenképp a szeptemberi egyetemi évkezdésig megtörténjenek ezek a reformok. Magyarán az Erasmus+ és a kutatók támogatásának kérdésében csakis magára mutogathat a kormány, és most már borítékolható, hogy diákok és tanárok ezreinek külföldi csereprogram lehetőségét vette el szeptembertől.

Kohéziós politikai támogatások

Ellentétben az Erasmus pénzekkel, előrelépésről számolt be az EUrologus kérdésére a kohéziós pénzek kifizetésének befagyasztása körül az illetékes szóvivő, Christian Wigand.

„Megkaptuk a napokban Magyarország önértékelését az EU Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális felhatalmazó feltételek teljesítése kapcsán a kohéziós politika vonatkozásában”.

Ezzel a magyar kormány hivatalosan is tájékoztatta az Bizottságot, hogy saját olvasatában megfelel az igazságügy függetlensége kapcsán támasztott uniós feltételeknek. Utóbbit most megvizsgálják a Bizottság jogászai is, melyre maximum három hónapjuk van – teszi hozzá Wigand.

EU büdzsé ciklus szájbarágóIdén van valódi ciklus fordulóban az EU költségvetése annak ellenére, hogy 2021-től indult az aktuális büdzsé periódus. A közösségi költési szabályok szerint az adott évre tervezett forrásokat maximum három évvel később lehet lehívni.Vagyis a 2020 végéig címkézett pénzek 2023 végéig kell, hogy elszámolva és kifizetve legyenek. Ezen logika mentén nem különösen sürgető a megítélt támogatások kifizetése, hiszen a támogatott projektek megvalósulása épphogy megindult a legtöbb esetben, nemcsak Magyarországon, de a Huszonhetek-szerte.Az EUrologusnak ezt a pénzügyi befagyasztást kontextusában szakértő forrásunk szerint fontos érteni, hogy a kétféle indokkal blokkolják a magyar kohéziós alap kifizetését.

Egyrészt a fentebb említett jogállamisági vonatkozásúak – úgynevezett általános előzetes feltételek miatt. Ezek teljesülése minden kifizetéshez kell – viszont erről nincs külön döntés, a tagállamoknak maguknak kell jelezni, hogy szerintük teljesítették ezeket a feltételeket, és ha ebben az Európai Bizottság is egyetért, megindulhatnak a kifizetések.

Másrészt vannak területenként specifikus feltételek – ezek teljesítésével nagyjából rendben van Magyarország az érintett három program esetében is. Ezekről szintén előzetesen kötött szerződést még tavaly decemberben a kormány az Európai Bizottsággal az erősen leíró jellegű: Uniós kohéziós politika 2021–2027: beruházás a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállásba Magyarország közigazgatási kapacitásának, átláthatóságának és korrupció elleni küzdelmének megerősítése mellett - címmel.

Az EB pedig amikor megkötötte fel is függesztette a kifizetéseket, melynek nyomán azóta is rendszeresen tárgyalnak a bizottsági tisztségviselők a magyar kormány képviselőivel mivel ezen kifizetésekhez szükséges általános feltételek azóta sem teljesültek a bizottsági jogászok értékelésében.
Forrásunk szerint fontos körülmény, hogy mivel a 2021-27-es időszak többéves uniós költségvetési periódusának relatíve az elején járunk, még kevéssé égető a megvalósult támogatott fejlesztések „számláinak kifizetése”. Ezeket ugyanis egyébként is utófinanszírozásban állná az Unió.

Némi megnyugvásra adhat okok továbbá, hogy az Európai Bizottság belső folyamataiban a magyar kifizetések befagyasztása ellenére forrásaink szerint „szokásos ügymenetben” dolgoznak a bürokraták a magyar kohéziós politikai program megvalósulásán.

A Bizottság régiós és városi fejlesztésekért felelős főigazgatóságán abból indulnak ki, hogy előbb-utóbb meglesz a megállapodás a magyar kormánnyal. Illetve, ha mégsem akkor úgyis új helyzet lesz, melyre előre dolgozni nem lehet mert nincs rá precedens.

RRF – a legforróbb uniós piskóta

Az egyetemisták csereprogramjára szánt pénz zsebpénz a magyar kormány számára egyre inkább gazdasági létkérdéssé váló RRF pénzek kifizetésének blokkolásához képest. Magyarország és Lengyelország ül utolsóként a kispadon az EU COVID utáni helyreállátási és gazdaságélénkítési programjának kifizetése kapcsán – mindketten a jogállamisági és átláthatósági aggályok okán. A magyar kormány március végén adta be azt a több száz oldalas jogalkotási paksamétát, melynek vizsgálatával azóta foglalkozik a Bizottság.

Wigand ennek kapcsán az EUrologusnak azt jelezte, tudomásul vette a Bizottság, hogy a magyar parlament megszavazta és június 1-én életbe léptek a igazságügyi reformok.

Ezek részei annak a 27 "szuper mérföldkőnek", amelyek előfeltételei az RRF-ből történő kifizetéseknek. Ráadásul a horizontális engedélyezési feltételek teljesítéséhez is kapcsolódnak, melyek a kozéziós politikai programok kifizetéseihez elengedhetetlenek.

A Bizottság jelenleg elemzi az elfogadott törvényeket, és a most elfogadott kísérő végrehajtási rendeleteket is górcső alá veszik. A Bizottságnak most három hónapja van arra, hogy hivatalosan értékelje Magyarország önértékelését.

Az első RRF kifizetések várható dátumát firtató kérdésünkre a szóvivő úgy fogalmazott: „a Bizottság hivatalos előzetes értékelésére csak Magyarország első kifizetési kérelmével összefüggésben kerül sor, miután minden "szuper mérföldkő" https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf ténylegesen megvalósult, ami még nem történt meg.”

A sorozat többi cikkét ide klikkelve olvashatja el.

A cikk részben az Amerikai Egyesült Államok Magyarországi Nagykövetségének támogatásával készült. Az itt közölt vélemények, megállapítások és következtetések a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok Külügyminisztériumának véleményét.