Hasbeszélő: A KIOSK jó példa, hogy milyen az igazi vendégül látás
4 perc
2023.06.23. 17:45
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Belvárosban, a Március 15. téren.
Azt nem mondjom, hogy kitörő lelkesedéssel vitt az utunk a város kellős közepébe, a pesti flaszterre, miközben 34 fokot mutatott a hőmérő. De azt tudtuk, ha már ügyes-bajos dolgaink oda szólítanak, hol fogunk ebédelni, és mi tagadás, kicsit nosztalgiázni: a KIOSK-ban.
Mert az éppen tízéves divatos, dübörgő vendéglátóhely épülete - oldalában a Michelin-csillagos szentéllyel, a Babellal - nekünk maga az alma mater, az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori székhelye. És odabent a hatalmas, erkélyes vendégtér pedig boldogult „úrfikorunk” legizgalmasabb kulthelye, az Egyetemi Színpad. De volt ez kápolna, sőt tornaterem is, mert hogy előttünk is megfordult itt pár generáció.
„A pesti régi Városháza helyét 1885-ben a Főváros – méltányolva érdemeit – a piarista rendnek adományozta. Itt 1917-ben készült el az az épület, amelyben később harminchárom évre otthonra lelt az Egyetemi Színpad. Kezdetben piarista rendház és iskola működött benne. Az egyházi iskolák államosítását követően, 1953-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karának használatába került. Az egyetem már 1954-től tervezte az épületben lévő, igen lepusztult állapotú kápolna kulturális célú hasznosítását, de a színházterem átadására, az Egyetemi Színpad megnyitására végül csak 1957 szeptemberében került sor. A színpad már a kezdetekben egyedülálló értelmiségi fórum lett. Hivatásos és amatőr színjátszás mellett irodalmi estek, filmvetítések, művészettörténeti, pszichológiai, csillagászati tudományos ismeretterjesztő előadások, komoly- és beatzenei koncertek, néptáncbemutatók színtere. És mindez – a fiatal szervezőknek köszönhetően – vonzóan, szókimondóan, avantgárd tartalommal és formanyelven. Az épület piarista rendnek történt visszaadása keretében, az Egyetemi Színpad az 1990-91-es színházi évad befejeztével ezen a helyszínen befejezte működését. Ezzel megkezdődött a vegetálás.” (egykor.hu.)