Így lehetünk a leghatékonyabbak – 4. rész: Miből lehet stressz és kudarc?
7 perc
2023.06.17. 17:00
Hogyan enyhítsünk a túlterheltségen a mindennapi stressz szorításában? Miért nem jó, ha egyszerre sok mindent igyekszünk fejben tartani? Hogyan akadályozhatjuk meg a kiégést? Miként segíti a kreativitást a rendszerezettség? David Allen, az elismert vezetési tanácsadó és coach új, inspiráló gondolatokat és gyakorlatokat tartalmazó könyvéből még alaposabban megismerhetjük a módszertan alapelveinek hátterét és filozófiáját – azt, hogyan szerezhetjük vissza az irányítást a mindennapjaink felett. A Bármire készen című könyvet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Ha két kötelezettséget tartunk észben, abból stressz és kudarc lesz
Tudat alatt tisztában vagyunk minden kötelezettségünkkel, legyen az kicsi vagy nagy, személyes vagy szakmai jellegű. Ezeket agyunk rövid távú memóriájában tároljuk, kivéve, ha tudatosan és tárgyilagosan nyomon követjük és felülvizsgáljuk őket. Az elmének ez a része azonban nem érzékeli a múltat vagy a jövőt, ezért ha azt kívánjuk tőle, hogy két befejezetlen dolgot ragadjon meg, az belső frusztrációt és szorongást okoz. A kreatív részünk megpróbálja mindkét dolgot egyszerre elvégezni, ami persze lehetetlen. De nem adja fel. Folyamatosan próbálkozik, próbálkozik és próbálkozik.
A dolgok elvégzése: reaktív vagy reagáló?
A közelmúltban valaki megjegyezte, hogy a GTD-módszerem „reaktívabb”, mint a többi program, amely a kezdeti hangsúlyt a prioritásokra és az „összképre” helyezi. Ez a kritika érthető. Munkánk nagy részében az első fókusz az íróasztalunkon lévő papírok szintjére, agyunk „post-itjeire” (a „kellenékre” és „kellekre”), illetve a számítógépünkön feltorlódott több ezer e-mailre esik. Nem azzal kezd - jük, hogy arra összpontosítunk, miért halmozódtak fel ezek a dolgok, vagy hogyan rakjuk őket fontossági sorrendbe. Az egész őrületben mégis van módszer.
Amikor arra fordítunk időt és energiát, hogy minden szálat elvarrjunk, az reaktív megközelítésnek nevezhető. De vajon tényleg az? Beengedtük ezeket a hatásokat a világunkba, fizikai és pszichológiai értelemben egyaránt, a rájuk adott reakciónk (vagy annak hiánya) pedig közvetlenül hat az energiánkra, illetve arra a képességünkre, hogy továbbra is urai legyünk valamennyi erőforrásunknak. A könyvben javasolt folyamat (finoman) arra késztet, hogy reagáljunk rájuk. Mik ezek? Milyen kötelezettségünk van irántuk? Mi a következő lépés, amelyet a kötelezettség teljesítése érdekében meg kell tennünk? Mit kell átgondolnunk és rendszereznünk ahhoz, hogy megfelelően intézzük mindegyiket?