Migránsozik, de a kulisszák mögött félmillió vendégmunkást importálna a kormány

Azonnali kezdéssel indonéztolmácsot keresett egy-két hónappal ezelőtt Mészáros Lőrinc szarvasi pulykafeldolgozója. Úgy tudjuk, a Gallicoop Zrt.-nél február óta dolgozik egy nagyobb indonéz csoport. A jelek szerint ennyi idő kellett ahhoz, hogy a nyelvi nehézségek rákényszerítsék a baromfifeldolgozót: tegyen is azért, hogy szót értsen a munkásokkal. Lassan ébredt fel a kormány is, hiszen idestova nyolc éve szítja az idegengyűlöletet hol plakátokkal, hol nemzeti konzultációnak nevezett propagandával, miközben lemaradt a dolgozókért folytatott regionális küzdelemben.

Csehország és Lengyelország már 5-6 évvel ezelőtt megnyitotta a lehetőséget a Fülöp-szigetek, India és más ázsiai országok lakosainak munkavállalása előtt, és habár emberi jogi szervezetek ott is tapasztalnak jogsértő gyakorlatokat, a közhangulat kevésbé ellenséges.

Az Orbán-kormány viszont csak néhány hónapja jött rá, hogy félmillió ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról,

úgyhogy most kapkodva próbálja behozni a többéves lemaradást, amivel az ország versenyképességét is aláásta.

Az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása már nem számít különlegesnek, hiszen például agrárcégeknél, kertészetekben vagy tehenészetekben évek óta egyre többen dolgoznak. A szerződtetésük azonban egy-egy munkáltató számára lassú és körülményes, ezért munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek elkezdték kitaposni az utat, és felvették a kapcsolatot azokkal a zömében délkelet-ázsiai államokkal, ahonnan számítani lehetett új munkaerőre.

A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika

Az elmúlt évek gazdasági sikereiben nagy szerepe volt a forint leértékelődésének, ennek köszönhető, hogy a magyar munkaerő az egyik legolcsóbb az EU-ban. A külföldi munkavállalók bevonzásához azonban erős forintra és régiós szinten versenyképes fizetésekre van szükség.