Kubaiakat toboroznak az oroszok az ukrajnai háborúba, a szigetországi nyomor miatt vannak jelentkezők
Számos nemzet önkéntesei harcolnak az ukrajnai háború egyik vagy másik oldalán. A legújabb fejlemény, hogy kubaiakat toboroznak az orosz oldalra. Ezt különös összefüggésbe helyezi a két ország múltbéli kapcsolata. Kérdés, hogy a kubai kormány titokban küld-e katonákat az orosz hadseregbe harcolni. Ha pedig nem, akkor mi motiválja az önkénteseket.
A közelmúltban a kubai közösségi médiában elterjedt képeken olyan kubai állampolgárok jelentek meg, akik egy toborzási szerződést aláírva az orosz hadsereg oldalán fognak harcolni az ukrajnai konfliktusban. Ezt később független források is megerősítették. E képekhez toborzókkal titokban felvett, majd „kiszivárgott” beszélgetések is társultak. A toborzók spanyol nyelven, összetéveszthetetlen orosz akcentussal beszélve ismertették a sorozás bürokratikus eljárását.
A kubaiak toborzásának ötlete nem újkeletű, már tavaly szeptemberben lehetett hallani róla. Először Vlagyimir Szolovjov, az orosz állami televízióhoz kötődő propagandista és műsorvezető vetette fel nyilvánosan, aki élő adásban javasolta, hogy az Oroszországgal szívélyes kapcsolatokat ápoló nemzetekből, különösen Észak-Koreából, Iránból, Venezuelából és Kubából toborozzanak katonákat. Nyolc hónappal a konfliktus kitörését követően az ukrajnai háború elhúzódása arra késztette az orosz hatóságokat, hogy újragondolják toborzási taktikájukat, és jól láthatóan nem csak a Wagner-csoport verbuvál „szokatlan” helyekről.
Véreskezű orosz zsarnokok, mégis keblére öleli őket Afrika
A Wagner-csoport viselkedése a legrosszabb gyarmatosító emlékeket idézi Afrikában: egész falvakat irtanak ki, kizárólag a pénz, az arany és a gyémánt mozgatja őket, és tisztes helyi polgárokat is simán kórházba juttatnak, ha épp úgy tartja kedvük. Ennek ellenére a kontinens több országa valósággal rajong az oroszokért, van, ahol a zsoldosseregnek szobrot emeltek, a mozik a „hőstetteikről" szóló akciófilmeket vetítik.