Válságjelenségek: az adósok és a megtakarítók helyzete is jelentősen romlik

Szimbolikus jelentőségű, hogy a minap épp Bicskén adta át a XXI. századra kalibrált fiókját a hármas bankfúzióból nemrégiben alakult MBH Bank. A település ugyanis annak a Vida József korábbi bankelnöknek a lakóhelye, aki egységgé gyúrta – s ezzel fel is számolta – a nagybank gerincét adó takarékszövetkezeti szektort. Vida időközben megbukott, de az MBH a gazdasági válságtünetek közepette is köszöni szépen, egészen jól van, mint ahogyan többé-kevésbé a magyar bankszektor is. Legalábbis ezt állapította meg róluk az MNB friss pénzügyi stabilitási jelentése.

A bankok nyeresége ugyan tavaly hajszállal csökkent a 2021-eshez képest, és „csak” 485 milliárd forint lett, de a romló jövedelmezőség egyelőre nem kezdte ki sem a tőkeerejüket, sem a likviditásukat. A Magyar Bankszövetség ugyanakkor többször megkondította a vészharangot, hogy a pénzintézetekre rótt extraadók visszafogják a hitelezési képességüket, s így gátolják a gazdasági növekedés újbóli beindulását.

Ám egyelőre inkább az adósok hitelkereslete torpant meg. A bankok tavalyi nyeresége főképpen abból eredt, hogy a maguk javára tudták fordítani a száguldó kamatokat, s ebből 675 milliárd forinttal több profitjuk lett, mint 2021-ben. A különadók és a kamatstop viszont együttesen ennél többet vettek ki a zsebükből. Újabb céltartalékokat is kellett képezniük, főként az orosz–ukrán háború következményei miatt.