Magyarország magára maradhat Paks II.-vel és a nukleáris vétóval

Az Orbán-kormány köti az ebet a karóhoz: bármiféle, az orosz nukleáris ipart érintő szankciót meg fog vétózni – hangoztatják a kabinet tagjai. A berzenkedés mögött egyrészt a paksi bővítés áll, amelyhez a kormány ragaszkodik, és amelyet az orosz állami Roszatom képtelen lenne befejezni, ha szankciók sújtanák. Másrészt a már működő paksi atomerőmű orosz uránnal üzemel – olyan üzemanyaggal, amelyet jelen állás szerint más forrásból pótolni lehetetlen. Öt uniós tagállamban összesen 19 orosz gyártmányú nukleáris reaktor üzemel: hat Csehországban, öt Szlovákiában, négy Magyarországon, kettő-kettő Finnországban és Bulgáriában; ezekből 15-nek az alaptípusa VVER–440, mint a paksi reaktoroké is.

A szankciók működnek, de az orosz gazdaság helyzete még nem katasztrofális

Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.

Kijev az orosz támadás óta sürgeti az orosz nukleáris ipar szankcionálását, hiszen Moszkvának a nukleáris fűtőanyagok exportjából is bevétele keletkezik: 2021-ben az EU összesen 71 milliárd eurót költött orosz olajra, 333 millió eurót pedig urániumra. Ráadásul Moszkva vevőjeként az EU az orosz nukleáris arzenál fenntartását dotálja. Az orosz nukleáris ipar pedig eljátszotta a megbízhatóságát, amikor részt vett a zaporizzsjai erőmű erőszakos átvételében.

Az unión belül Németország, Lengyelország és a balti tagállamok kitartóan forszírozzák a szankciók bevezetését. Magyarországot leszámítva az összes uniós ország minél előbb igyekszik leválni az orosz energiahordozókról, a nukleáris fűtőanyagokat is beleértve. Ha pedig az orosz gyártmányú reaktorokat üzemeltető uniós országoknak sikerül alternatív üzemanyagforrásokat találniuk, a magyar kormány magára maradhat.