Komoly terheket húz magára a magyar gazdaság a növekvő Kína-függéssel
A jüan nemzetközi térhódításától remél hasznot az MNB, kínai bankok hiteleznek több obskúrus politikai projektet, viszont a kínai–magyar külkereskedelemben példátlan deficit jött össze. Közben a költségvetés kamatterhei GDP-arányosan megközelítőleg már akkorák, mint 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején.
Megelőzte az amerikai dollárt Kína határon átnyúló fizetéseiben a renminbi, idén márciusban a pénzügyi és tőkeműveletekben együttesen 48 százalék fölé jutott – tudatták a hírügynökségek. A renminbi Kína hivatalos fizetőeszköze, amelynek alapegysége a jüan, és a köznyelvben – sőt az átváltásokban – a szinonimája is.
A sikerrel Kína budapesti ügyvivője, Jang Csao is elbüszkélkedett az MNB Renminbi-kezdeményezés című konferenciáján. A 2015 óta futó sorozat hivatalos célja, hogy feltárják a renminbi növekvő nemzetközi szerepében rejlő lehetőségeket.
Tény, hogy a kínai valuta az elmúlt hónapokban tetszetős karriert futott be, mivel egyrészt a párt és az állam vezetői egyre hatásosabban veszik rá az ország kereskedelmi partnereit, hogy az ügyleteiket ebben számolják el, másrészt pedig a szankciók sújtotta országok sajátos menedékvalutájává vált világszerte.
Ám a globális forgalomban közel sincs akkora súlya, mint Kína áruforgalmában és külső pénzügyeiben. Aránya a külkereskedelmi műveletekben a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications) globális bankközi hálózat adatai szerint az ukrajnai háború egy éve alatt 2-ről 4,5 százalékra nőtt ugyan, a globális fizetésekben elért 2,26 százalékos részesedésével azonban csupán az ötödik helyen áll a dollár, az euró, az angol font és a japán jen mögött.