Elszabadult a pokol: Szerbiát megrendítették a tömegmészárlások

Tulajdonképpen az számít csodának, hogy Szerbiában eddig nem történtek a mostanihoz hasonló tragédiák: a hétmilliós országban legalább 400 ezer ember tart legálisan lőfegyvert, de összességben sokkal többnek van fegyvere. Szerbiában – ahogy a Balkán többi országában is – még ma is élénken él a fegyverkultusz, a tizenéves fiúk egy része manapság is valamilyen fegyvert kap ajándékba annak bizonyítékául, hogy hamarosan belép a felnőttkorba.

A hagyományos esküvők „kötelező” kelléke a levegőbe való lövöldözés, s Szerbiában az utóbbi évtizedekben számos fegyveres merénylet is történt. Mesterlövészpuskával ölték meg például 2003-ban Zoran Djindjic miniszterelnököt, és egy vérfürdőbe torkolló tűzpárbajban vesztette életét 2000-ben az egyik leghírhedtebb szerb félkatonai szervezet vezetője, az Arkan kapitány néven ismertté vált  Zeljko Raznatovic is.

Amikor Szerbiát kilőtték a demokráciából - 20 éve gyilkolták meg Zoran Djindjic miniszterelnököt

Szerbiának húsz évvel ezelőtt volt leginkább esélye arra, hogy beilleszkedjen Nyugat-Európába. Ez az esély halt meg, amikor 2003. március 12-én a szerb kormányépület bejáratától másfél méterre meggyilkolták Zoran Djindjic miniszterelnököt. Ő volt a legkiemelkedőbb szellem és a legnyugatosabb tényező Szerbia politikai életében. Persze sok minden volt még ő, mielőtt az lett volna.

A médiumokban is a kemény fiúk – zsesztoki momci – számítanak menőnek. A mladenovaci lövöldöző, a 21 éves Uros Blazic például azt a Kristijan Golubovicot tekinti példaképének, aki kétszer négy évet töltött börtönben kábítószer-terjesztés miatt, s aki ennek ellenére több valóságshowban is ünnepelt és népszerű szereplőként lépett fel. A mladenovaci gyilkosságsorozatot a szerb hatóságok – egyelőre nem ismertetett okok miatt – terrorcselekményként tartják számon.