A papi jövedelmek újabb emelésénél nem vár Brüsszelre a kormány
A két éve történt duplázás után ismét emeli a kormány az egyházi személyek jövedelempótlékát.
Akár biztató is lehetne: van olyan foglalkozási terület, ahol a juttatások emelésének nem előfeltétele az uniós pénzcsapok megnyitása. A kormány egy minapi egyedi határozattal azért írta át az idei költségvetést, hogy nőhessen az állammal korábban megállapodást kötött (tehát lényegében a történelmi) egyházak lelkészeinek, papjainak jövedelme.
A kiegészítés az ötezer fősnél kisebb településen szolgálatot teljesítőknek jár (a zsidó felekezet esetében – hiszen a hitközségek a nagyobb településeken működnek – a temetők fenntartására utalják a pénzt). A mostani, egyszeri – ám 2024-től a rendszerbe beépülő –, összességében 62 millió forintos emelés persze csak aprópénz ahhoz képest, hogy a kormány két éve megduplázta, s egyúttal a határon túli magyar gyülekezetek lelkészeire is kiterjesztette e pénzügyi konstrukciót. Amely az idén így összességében 5,3 milliárd forint kiadást jelent a büdzsében.