Több mint 10 év után úgy zárult le a Szeviép-botrány, hogy nem lett vége

6 perc

2023.04.11. 08:15

Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost.

Fellélegezhettek a tavaly megszűnt szegedi Szeviép Zrt. korábbi vezetői, amikor februárban a Debreceni Törvényszék nem, illetve csak „kíméletesen” ítélte el őket csődbűntett miatt. Baranyi Sándor vezérigazgató mindössze 2,5 millió forintos büntetést kapott, Pistrui Lászlót, a vezetőség egyik tagját pedig felmentették. (A harmadik vádlott, Oltványi József időközben elhunyt.)

Fordulatos eljárás áll a hátuk mögött, 2018-ban a Szegedi Járásbíróság még öt-hat éves börtönbüntetést rótt ki rájuk, elsősorban azért, mert 2007–2009 között gazdaságilag indokolatlan hitelműveletekkel mintegy másfél milliárd forintot vontak ki az egyre komolyabb válságtüneteket mutató, 2010 tavaszán pedig csődbe is ment Szeviépből. Egy évre rá a Szegedi Törvényszék azonban úgy találta, nincs bizonyíték a bűnösségükre. A mostani verdikt az után született, hogy a Pécsi Ítélőtábla határozata nyomán megismételték a másodfokú eljárást, aminek eredménye Pistrui esetében még mindig nem végleges, mert az ügyészség fellebbezett ellene.

Szeviép-ügy: Nem történt bűncselekmény a bíróságon, de a törvényszék elnökének megbízását visszavonták

Elkészült a Szeviép-ügyben a törvényszéken folytatott belső vizsgálat, miután felmerült, hogy az egyik bíró cége is érintett lehet. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a törvényszék elnökének megbízását viszont visszavonták.

Ám téved, aki azt hiszi, ezzel vége is szakad a rendszerváltás utáni csődök sorában a Hajdú-Bét Zrt. ügyéhez mérhető, a hitelezők tömegeit anyagilag lenullázó, sőt egyeseket a halálba kergető, politikai botránykővé lett Szeviép-sztorinak. Az ugyanis, hogy történt-e a hitelezők érdekeit sértő csalárd vagyonkimentés a térség nagy építőipari beruházásaiban rendszeresen részt vevő vállalatból, nem csak büntetőeljárásban derülhet ki. A tét pedig nemcsak az, hogy az érintett vezetők börtönbe jutnak-e, hanem az is, hogy a vagyonukkal kárpótolniuk kell-e a károsultakat.