Bernáth Szilárd, a Larry rendezője: A társadalmi elit lényegében lemondott a vidékről
A kilátástalan életérzését kétségbeesett rapbe öntő, dadogó borsodi juhászfiú, Larry történetét feldolgozó első nagyjátékfilmjének sikeres hazai fogadtatása után társadalmi traumákról és a terápiáról beszélt Bernáth Szilárd filmrendező.
HVG: Volt bármiféle kötődése filmjének helyszínéhez, a borsodi vidékhez?
Bernáth Szilárd: Eredetileg semmilyen. A film története úgy jött, hogy a Ki Mit Tube tehetségkutatóban 2015 táján feltűnt Serrano, egy kazincbarcikai rapper. A történetét megörökítette a 444.hu stábja, engem ez indított el, hogy filmet készítsek róla. Aztán eltávolodtam az eredeti történettől, sok év fejlesztés után végül egészen más karakterekről szól a forgatókönyv, sok új motívum került bele, és bizonyos tekintetben személyesebb lett. Amikor megismerkedtem Serranóval, először vele utazgattam, és akkor kezdtem kötődni a vidékhez. Azt éreztem, a történethez, amit keresek, metaforikusan is kapcsolódik Borsod mint Magyarország magára hagyott régiója. Az egykor virágzó iparvidék a rendszerváltás idején kiesett a gazdasági körforgásból, miután bezártak a bányák és az ipari üzemek.
A társadalmi elit pedig lényegében lemondott a vidékről, amely máig az árvaság, a kitaszítottság jegyeit hordozza.
HVG: Serrano drogos szubkultúrából induló rapper, aki szemben áll a társadalommal. Mi fogta meg benne?
B. Sz. : A nyers erő, amivel az érzéseit képviselte, meg a bátor amatőrség, amivel a világra reflektált, és ahogyan a traumáit artikulálta. Belső cenzúra nélkül öntötte ki a haragját a mostohaapjával, a rendőrökkel meg a többségi társadalommal szemben. Úgy rappelt, mintha tök mindegy lenne neki, mi történik holnap, mert nincs vesztenivalója. Én ezt kerestem. Tinikoromtól azok a filmek érdekeltek, amelyek nyersen fejezték ki a haragot a világgal szemben, felnőtt fejjel pedig tudtam, én is ilyen filmet akarok készíteni.
A filmet ihlető rapper, Serrano: