Hamisított történelem – 2. rész: Valóban lemészárolták a konkvisztádorok az aztékokat?
11 perc
2023.01.21. 17:00
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
2019. március 1-jén, pénteken Andrés Manuel López Obrador, Mexikó frissen beiktatott elnöke sajtótájékoztatót tart, és bejelenti, hogy levelet írt Ferenc pápának és VI. Fülöp spanyol királynak, amelyben azonnali, feltétel nélküli bocsánatkérést vár, amiért 500 évvel korábban megszállták az országát.
Obrador, 70 év után az első baloldali mexikói elnök, a populizmus hullámain került az ország élére − azt ígérte, hogy radikális reformokat hoz a hétköznapi mexikóiaknak. Véget vet a korrupciónak, javítja a közegészségügyet, legyőzi a kartelleket, a szegények és kifosztottak bajnoka lesz. De ez nem minden: a bevallottan történelemőrült elnök nemcsak az ország jelenét akarja helyrehozni, hanem a múltban elkövetett bűnöket is.
A két levél csupán az első két lövés a történelmi igazságtalanság ellen intézett támadásban.
Miután felkavarta a diplomácia állóvizét, Obrador visszavonul Comalcalco maja város romjaihoz, Tabasco államba, és történelemleckét rögtönöz Twitter-követőinek a spanyol konkvisztádorok rémtetteiről:
„Mészárlásokat rendeztek” − kezdi az órát. „Az úgynevezett hódítást karddal és nyílpuskával hajtották végre. Kápolnákat emeltek a templomaink helyén.” Kijelenti, hogy Spanyolországnak és a Szentszéknek kötelessége „bocsánatot kérni a bennszülöttektől, amiért megsértették azt, amit ma úgy hívunk: emberi jogok”, és az ő feladatuk megtenni az első lépést a békülésért.
A Vatikán méltóságteljesen hallgat, de Madrid teljesen kiborul. A spanyol kormány hamarosan visszaharap: „A spanyolok 500 évvel ezelőtti megérkezését a mai Mexikó területére nem lehet mai szempontok alapján megítélni” − közlik egy hivatalos nyilatkozatban, hangsúlyozva, hogy „testvéri nemzeteink mindig is képesek volt düh nélkül, konstruktív szemszögből tekinteni a közös múltra”.
Más szavakkal azt mondják: „Tűnés innen!”
Még aznap Josep Borrell spanyol külügyminiszter közli a riporterekkel, hogy kicsit „furcsa bocsánatkérést követelni most, 500 évvel a történtek után”, és közben a halántéka körül köröz a kezével. Mexikóban nem egészen az elnök tervei szerint alakultak az események, és az államfőt sokan kinevették. A korábbi belügyminiszter, Miguel Ángel Osorio Chong odáig ment a Mexico News Dailyben, hogy kijelentette: az elnököt „azonnal orvosi vizsgálatnak kéne alávetni”.
