A Mol kiszolgáltatottá válik, a fél világ kereskedelme a fejére áll az orosz dízel szankcionálása miatt

Február 5-én lép életbe az Európai Unió orosz olajra kirótt embargójának második üteme, amely a nyersolaj tengeri behozatala után már az olajtermékek behajóztatását, illetve Uralból finomított termékek államszövetségen belüli kereskedelmét tiltja meg. Mint a szankciók többsége, ez is kétélű fegyver, és az eddigi, fosszilisokra kirótt korlátozások közt is a legérzékenyebb Európa számára.

A kontinens hagyományosan dízelhiányos, és épp Oroszország az első számú kész- és félkésztermék-beszállítója. Utóbbiak közé olyan anyagok tartoznak, mint a fűtőolaj vagy a vákuum gázolaj (ezeket tovább lehet finomítani, illetve előbbi esetében úgy, ahogy van, fel lehet használni például tankerhajó-üzemanyagnak), a késztermék pedig maga a dízel és a kerozin.

Európában hagyományosan napi 1,5 millió hordó dízelhiánnyal kell számolni, tehát ez az a mennyiség, amit nem tudunk legyártani, viszont szükségünk van rá a kontinens normál működésének fenntartásához.

A kitettség egyik oka, hogy Európában az alapból adott, dízeles kamionszállítás mellett az autózást is a dízel felé vittük el - köztük a céges kocsiflottákkal -, a másik oka pedig az, hogy a zöld átállás érdekében lemondtunk a finomítófejlesztésekről, illetve a Covid időszakában – világszinten is – rengeteg finomítói kapacitást bezártak.

Mindenki arra számított, hogy béke lesz és zöldítés, ehelyett jött a háború és következtében új lendületet vettek a fosszilisok.

Békeidőben az európai dízelkereslet túlnyomó részét Oroszország fedezte, a többi az USA-ból és a Közel-Keletről jött. A manhattani központú pénzügyi tanácsadó cég, a Refinitiv adatai szerint a háború kitörése után is az oroszok fedezték az európai dízelkereslet felét, szakértők szerint már "csak" napi 600 ezer hordó kiesését kell kipótolni. Az Európai Unió azt teszi, ami ilyen esetben várható: a készletek rohamtempójú növelésével készül a következő, bizonytalan időszakra.

• Izomból vesszük, amíg lehet

Az óriási bevásárlásokon egyelőre Oroszország keres jól.A Vortexa energiapiaci elemzőcég szerint az Európába irányuló dízelexportjuk már a tavalyi év utolsó három hónapjában emelkedni kezdett: akkor napi átlagban több mint 600 ezer hordót hoztak a kontinensre, 100 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A tempó idén csak fokozódott, a beszerzések januárban eddig napi átlagban 770 ezer hordóra szöktek fel - ilyen beszerzésicunami 2021 márciusa óta nem volt a kontinensen.

Nagyban emelkedett az importvolumen Ázsiából és a Közel-Keletről is, előrejelezve a nemzetközi kereskedelmi hálózatok átalakulását, de az új partnerekkel új kihívások is érkeznek.