„Isten rottweilere" pápasága előtt is a világ egyik legbefolyásosabb embere volt, és utána is az maradt
A múlt héten elhunyt XVI. Benedek reformgondolkodóból lett a katolikus egyház meghatározó konzervatív alakja és teológusa, aki visszavonultságában is befolyásolni igyekezett nyitottabb utódját, Ferenc pápát.
Halálával is új helyzetet teremtett XVI. Benedek emeritus pápa, aki 2013-ban azzal lepte meg a világot, hogy megromlott egészségi állapotára, illetve fogyatkozó erejére hivatkozva lemondott a hivataláról. A katolikus egyház nagyon aprólékosan szabályozza az elhunyt pápák temetésének ceremóniáját, de nincs egyértelmű protokoll visszavonult egyházfő végső búcsúztatására. Annyit azonban bejelentettek, hogy a szombaton eltávozott és hétfőtől szerdáig a Szent Péter-bazilikában felravatalozott XVI. Benedek csütörtöki temetési szertartását a Szent Péter téren Ferenc pápa vezeti.
A hosszú betegség után, 95 évesen elhunyt pápa közel tíz évvel ezelőtti lemondása még a Vatikán belső köreit is váratlanul érte. Egy szokásos bíborosi találkozón mellékesen jelentette be latinul, hogy a hónap végén távozik a hivatalából, amit állítólag több tisztviselő a nyelv ismeretének hiánya miatt nem is értett. Utoljára XII. Gergely mondott le 1415-ben, hogy megakadályozza az egyházszakadást, Celesztin pápa pedig minden kényszer nélkül, önként vonult vissza 1294-ben.
XVI. Benedek pápa lemondása után, 2013-ban készült cikkünk:
Benedek pápa lemondott
Február 28-ával elhagyja az apostoli széket és lemond tisztségéről XVI. Benedek pápa - tudósított az olasz Ansa hírügynökségre hivatkozva több olasz napilap. "Előrehaladott korom miatt erőm nem elegendő már ahhoz, hogy péteri szolgálatomat megfelelően gyakoroljam" - mondta hívő testvérei előtt Joseph Ratzinger. Az új pápát még húsvét előtt meg akarják választani.
XVI. Benedek azonban mégis egyfajta precedenst teremtett a modern kori egyház történetében, halálával az utóbbi évszázad egyik legbriliánsabbnak mondott teológusa és az utóbbi ötven év egyik legnagyobb hatalmú egyházi vezetője távozott. Az egy bajor városkában 1927-ben született Joseph Ratzinger a náci Németországban nőtt fel, 16 évesen behívót kapott a Hitlerjugendbe, és egy légvédelmi alakulatnál szolgált, majd dezertált, és rövid ideig amerikai fogolytáborba került. A második világháború után lépett be a papneveldébe, a Müncheni Egyetemen filozófiát és teológiát tanult, 1951-ben szentelték pappá. Miután ledoktorált, egyetemi tanárként számos helyen tanított dogmatikát és teológiát.