Nő az egyetemek mozgástere a felvételiztetésben – de biztos, hogy jó hír ez?

A magyar egyetemek egy részének, az elit intézményeknek a felvételik során az a céljuk, hogy a legjobb hallgatókat tudják kiválasztani, a skála másik végén pedig az, hogy növeljék a felvett hallgatók számát, így biztosítva a szakok gazdaságos működését. A szeptemberben Csák János miniszter által bejelentett új rendszer elvileg mindkettőben adhat némi segítséget az egyetemeknek.

A lapunk által megkérdezett intézmények mindegyike jónak tartja a döntést. Az új rendszer kritikusai viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy korábban sokkal demokratikusabb volt a felvételi, mert a felsőoktatás bemeneti kontrollja nem az egyetemeknél volt, hanem a közoktatásnál. Most – legalábbis részben – újra az egyetemek kezébe kerül a döntés. Ahogy Radó Péter oktatáskutató fogalmazott nemrég, ezzel megszűnik az egységes rendszer, lesz az elitnek fenntartott szűk oktatás, és lesz a többi intézmény, amelyek a felvételi feltételek könnyítésével próbálnak több hallgatót szerezni, de gyakorlatilag felsőfokú szakképzési programokat fognak kínálni.

HVG Diploma-rangsor: a hallgatóknál az ELTE a legjobb, az oktatóknál viszont elvesztette az első helyet

Elkészült a HVG legújabb rangsorkiadványa, amely az egyetemek és főiskolák legnépszerűbb, legjobb karainak és szakjainak a toplistáját is közli.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium által hozott új szabályok a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak, de a jelentkezők számára előnyösebb változásoknál nincs szükség a két év felkészülési időre. Ez utóbbi leginkább azt jelenti, hogy már 2023-ban sem kell a felvételihez az eddig legalább egy tárgyból megkövetelt emelt szintű érettségi. Korábban szó volt bementi követelményként a középfokú nyelvvizsgáról is, de ezt a feltételt az utolsó pillanatban törölték, és továbbra sem lesz kötelező. Az egyetemeknek arra is lesz lehetőségük, hogy csökkentsék az eddig központilag meghatározott minimumponthatárokat.