Hiába kapott pénzt és hatalmat Demeter Szilárd, a jobboldali kultúra felépítésébe beletört a bicskája

Orbán Viktor tudja, hogy egy politikai korszakhoz kulturális kurzus is dukál. Mindig talál olyan embert, aki a jobboldali kánon és a nemzeti művészet diadalát ígéri neki a balliberális művészet felett. Hiszen ő csak a másik legyőzésében hisz. Ilyesmire vállalkozott négy évvel ezelőtt az Erdélyből származó Demeter Szilárd az irodalomban, később a könnyűzenében is. A jezsuitába oltott lázadó kamasz kíméletlenül, itthoni kapcsolatok nélkül, nagy botrányokkal látott hozzá a munkához; hol a kortárs irodalom 80 százalékának kikukázásáról beszélt, hol Soros Györgyöt hasonlította a Führerhez.

Kiindulásként megkapta a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), melyet 17 milliárd forintból akart „irodalmi erőközponttá” alakítani. Kétszeres miniszteri biztos lett, a nemzeti könyvtárért és a magyar könyvszakmáért, később „a magyar könnyűzene koordinálásáért és társadalmasításáért” is felelt; ez utóbbira 23 milliárd forint keretösszegű programot álmodott meg. Visszavonhatatlanul kiszervezték az állami tulajdonból az általa vezetett Magyar Kultúráért Alapítványba egyebek mellett az óbudai Hajógyári-sziget déli részét, és megkapta a számos művésztelepet üzemeltető Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t, amit most szervezetileg is beolvasztottak az alapítványba.

Nagy Gergely: Megoldóember a ködben. Demeter Szilárd és a párhuzamosságok

A kultúra lehet egy, de nemigen lehet egységes: párhuzamos kulturális kánonok élnek egymás mellett, és bármennyire utópisztikusan is hangzik ez mifelénk, élhetnének békében. Ám maga Demeter Szilárd is egyfajta párhuzamosságot képvisel, hiszen egyszemélyes intézményként a kulturális politika központi figurája, kultúrpolitikusi ambíciókkal. Vélemény.