Hiába tapossa a jegybank a féket, ha közben a kormány elvágja a vezetéket

A magyar gazdaság gúnyája toldozott-foldozott – lassan több helyen van megstoppolva, mint ahol nincs. A legújabb folt fölhelyezését a múlt szombati, rendkívüli kormányinfón jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter: a lakossági jelzáloghitelek után a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is kamatstopot vezet be a kormány.

A már odaítélt változó kamatozású hitelek esetében négy hónappal, június 28-áig visszatekerik az órát. Ekkor a legtöbb hitelszerződés referenciakamataként szolgáló három hónapos bankközi kamat (Bubor) 7,77 százalék volt – ma pedig a 17 százalékot közelíti.

Ami pedig a még ezután felveendő kölcsönöket illeti, 2023-ban is folytatódik a vállalkozásoknak támogatott kamatozású hiteleket nyújtó Széchenyi-kártya-program. A jelenleg jellemzően 3,5 százalékos fix kamat emelkedik ugyan, de csak maximum 5 százalékra, ami a piacinak még mindig a töredéke.

Vész van, ez nem kétséges, a banki hitelezés lefulladásától tartanak a gazdasági szereplők, érdekképviseletek és nem utolsósorban a lakosság. Méghozzá okkal, hiszen hátramenetbe kapcsol a gazdaság, ha a vállalkozások és a háztartások nem tudják megfizetni a beruházásaikhoz szükséges hitelek árát.