19-re lapot húz a kormány a Békés megyei gázmező kiaknázásával
Ígéretesnek tűnik, de nagyon kockázatos és az adófizetők sok milliárdjába kerülhet, hogy az állam beszállt a palagázkutatásba. A kudarc esélye akár 80 százalék is lehet.
Óvatos duhajként, csak lassan szellőztette a Békés megyei palagázkutatások állami projektté emelését Palkovics László, pedig az augusztusi bejelentés előtt kilenc hónappal már megalakítottak egy közös céget a Sarkad-I-es területet már hosszú ideje kutató amerikai vállalkozással. Nyilvánosan először még májusban, egy zalaegerszegi konferencián beszélt a miniszter a nem hagyományos gázkészletek esetleges kitermeléséről, mint a száguldó energiaárak mellett már megtérülő bányászati lehetőségről. Különös módon itt a Makói-árok kutatását hozta fel, holott az ott 2005 és 2015 között több kutat is fúró Falcon Oil & Gas Ltd. számára ez gigantikus veszteséget hozott.
Több szakértő is felcsattant utóbbi emlegetése miatt, mivel az egyébként valóban legalább száz évre elegendő mennyiséget is rejtő árokban lévő gáz kitermeléséhez még aligha van megfelelő technológia. Itt ugyanis legalább 5-6 ezer méteres mélységben rejlik a földgáz, a magyar geológiai sajátosságok miatt pedig 100 méterenként öt fokot is emelkedik a hőmérséklet, így akár 250-300 fokot is tűrő berendezések lennének szükségesek. Az állami programként lobogtatott Corvinus projekt helyszíne, a békési medence ilyen szempontból szerencsésebb, mivel 3000–4500 méterig is elég fúrni, így a hőmérséklet nem lehetetleníti el a munkát.
Palkovics vagy nem tudta, hogy miről beszél a Makói-árkot emlegetve, vagy tesztelte a reakciókat egy esetleges palagázkutatás bejelentése előtt.
Augusztusban mindenesetre már a Corvinus projekt elindítását hirdette meg, amiért – bármi legyen is belőle – ő felel, és ezzel kényes helyzetbe kerülhet.