Csődben kellene lennie a Dunaferrnek, mégis működik
A háború bénítja meg a Dunaferr tulajdonosait, a vasmű rogyadozik az adósságok alatt, mégis célpontja lehet olyan befektetőknek, amelyek hadiipari beszállításokban érdekeltek.
Bohózatba torkollott a Dunaferr acélipari vállalat legutóbbi, júliusi közgyűlése, amelyet a cégbíróság hívott össze, hogy végre legális vezérkart válasszon. Ismét kiderült, hogy a cég mögött álló, egymással marakodó orosz és ukrán tulajdonosi kör döntésképtelen – ezen nincs is különösebb csodálkoznivaló, hiszen már az országaik is hadban állnak. Az orosz hátteret megtestesítő állami Vnyesekonombankot szankciók kötik gúzsba, az ukrajnai Donbasz acélipari konszern pedig szó szerint a frontvonalba került.
A zavarosban halászva többen is próbáltak már a felek közös tulajdonában álló ciprusi Steelhold Ltd. nevében eljárni Dunaújvárosban, ám valamin mindig elcsúsztak. Legutóbb, július 18-án Govnik Máté ügyvéd jelent meg a közgyűlésen mint a ciprusi holdinghoz az ottani bíróság által kinevezett ideiglenes képviselő meghatalmazottja. Ám percekkel az előtt, hogy az érdemi ügyekben szavazhatott volna, a mobilján közölték vele: visszavonták az átmeneti vezető megbízatását, az pedig az övét. Így aztán e sokadik közgyűlésnek is befellegzett.
A teljes csőd réme fenyegeti a Dunaferrt, valaki majd olcsón megszerezheti
Már nem is meglepő, hogy az állam átláthatatlanul kezdte meg a legatyásodott Dunaferr kontrollját; a céljai ismeretlenek. Mellesleg központosítja a jobbikos vezetésű Dunaújváros saját bevételeit, hogy azokat a neki tetsző módon oszthassa újra.
A történet már-már komikus is lehetne, ha nem lenne tragédia. A legutóbbi elérhető adatok szerint 300 milliárdos bevételű, ám óriási tartozások terhét nyögő Dunaferrnek több mint két éve nincs törvényesen kinevezett menedzsmentje, ennek ellenére a magát „legfőbb, általános vezérigazgató-helyettesnek” tituláló Tankhilevich Evgeny akadálytalanul vezeti a céget.
A meghiúsult közgyűlés lefuttatása elemi érdeke lett volna, mert ezzel legalizálhatta volna a pozícióját. Úgy tudni, az ő köreiből bízta meg valaki Sándor István ügyvédet, egyetemi tanárt azzal, hogy intézkedjen Cipruson a Steelhold Ltd. gondnokság alá helyezéséről. Valamelyik háttértulajdonos azonban az utolsó pillanatban megtorpedózhatta a fondorlatos akciót. Hogy pontosan mi történt, arra nincs válasz – a visszavonultatott Govnik az ügyvédi titokra hivatkozva elhárította a HVG kérdéseit. Így továbbra is teljes a bizonytalanság a közvetlenül és közvetve ma is 25 ezer ember megélhetését biztosító Dunaferr körül.