Ukrajna úgy járhat Putyinnal, mint Finnország 1939-40-ben Sztálinnal
5 perc
2022.04.11. 13:05
Hazug ürüggyel támadta meg 1939-ben a Szovjetunió Finnországot, és mint a mostani háborúban az ukránok, a túlerővel szemben a finnek is jó ideig tartották magukat. Végül megadásra kényszerültek, az ország tizedét elveszítették, és rájuk erőltették a semlegességet. Mindez Ukrajnával is előfordulhat.
A Karélia területén állomásozó finn tüzérség 1939. november 26-án indok nélkül tűz alá vette a határ szovjet oldalán lévő Mainila települést, s a becsapódó hét lövedék megölt négy katonát. Az akció után négy nappal a Vörös Hadsereg 450 ezer katonája támadásba lendült, hogy visszaszorítsa a Leningrádot fenyegető finn erőket – így magyarázták Moszkvában a később téli háborúként elhíresült összecsapás kirobbanásának okát.
A finnek az incidens közös kivizsgálását szorgalmazták, ám ebből semmi sem lett. Így jó ideig homályban maradt, hogy a finnek egyetlen löveggel sem találhatták el Mainilát, mert a tüzérségük nem is volt olyan lőtávolságra a határtól. Ahogy az is csak pár évtizeddel később derült ki, hogy az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékában Lengyelország keleti fele mellett a szovjeteknek ítélték a balti térséget is.
Titkolták, majd bocsánatot kértek miatta, ma már dicsőítik Moszkvában a nácikkal kötött paktumot
Az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum, az Észak- és Kelet-Európát érdekszférákra osztó egyezmény megítélése a Putyin-érában teljesen visszájára fordult. Az orosz hatalomnak pedig jól jön, hogy a paktum külföldi és hazai bírálóit történelemhamisítóknak, illetve hazaárulóknak titulálhatja.