Pénz beszél: a NER-lovag, aki tovább üzletel a szankciós listán szereplő oroszokkal
Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le.
Akit a mozdony füstje egyszer megcsapott, az nehezen engedi el a vasúttal összefüggő zsíros üzleteket. Valahogy így járt Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki a kormányközeli Századvég volt tulajdonosaként, Habony Árpád félhivatalos miniszterelnöki tanácsadó barátjaként, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjeként, valamint kaszinóüzemeltetőként és londoni exnagykövetként is ismert. Meg arról, hogy alapított egy Magyar Vagon Zrt. nevű befektetési céget, amelyen keresztül 2019-ben egymilliárd euró értékű tendert nyert el a legnagyobb orosz vasútijármű-gyártóval, a Transmashholdinggal (TMH) közösen: 1300 vasúti kocsit kell legyártaniuk az egyiptomi állami vasúttársaságnak.
A kormányszóvivő férjének bejött az orosz-magyar vonatbiznisz
Jelentős magyar állami hátszéllel sikerült beindítani az orosz Transzmasholding és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös egyiptomi vasútikocsi-üzletét. Továbbra sem látszik, a kormányszóvivő férje mit tesz hozzá az üzlethez azon kívül, hogy jóban van a magyar kormánnyal. A biznisz már 2020-ban összehozott 8 milliárd forint nyereséget, szóval biztos képes lesz kitermelni a belé tett kölcsönöket és kedvezményeket.
A vagonok szemmel láthatóan készülnek, csakhogy közben Vlagyimir Putyin lerohanta Ukrajnát, így az orosz nagyvállalatokkal az üzletelés világszerte – finoman szólva is – szalonképtelenné vált. Ám úgy tűnik, Szalay-Bobrovniczky, aki a Magyar Vagon alapítása óta állami hitelből már egy cseh repülőgépgyárat is megvett, nem ennyire finnyás. Pedig tanácsos lenne a nagyobb óvatosság, hiszen a Transmashholding négy végső tulajdonosa közül kettő, Iszkander Mahmudov és Andrej Bokarev rajta van az USA kongresszusa által kiadott listán, mint akik esetében az amerikai elnök döntésén múlik, hogy a rendelkezésére álló információk alapján gazdasági szankciók alá veti-e őket. Olyanok társaságában szerepelnek, mint Vlagyimir Putyin vagy az orosz Alfa Bank igazgatói, Mihail Fridman és Petr Aven.
Ha a retorziók érvénybe lépnek, az igen rossz fényt vethet azokra a vállalatokra, amelyek aktív kapcsolatokat tartanak fenn az orosz oligarchákkal.