Északi Áramlat: hogyan javítható a tenger alatti csővezeték?

Robbantásra – vagy ahogyan az Északi Áramlat gázvezeték megbénítása után NATO-körökben diplomatikusan mondják, szabotázsra – eddig nemigen akadt példa, de a tenger alatti vezetékek javítására fel vannak készülve az üzemeltetők. Eddig leginkább nagy hajók súlyos horgonyai, ritkábban pedig elsüllyedő tárgyak, akár hajók tették üzemképtelenné a csöveket. Mind az óvintézkedésekre, mind a reparálásra megvannak a bevált módszerek, legalábbis békeidőben.

Nemcsak a csővezetékek vannak veszélyben, hanem a távközlési és a villanykábelek is. Erről és a javítás módjáról egy természeti katasztrófa nyomán itt írtunk (azóta tudható, hogy a javítás több mint egy hónapig tartott):

A világ netforgalmának 90%-a ezeken a kábeleken megy - mi történik, ha elszakadnak?

Megbénul az internet, ha baj éri a tenger alatti kábeleket. Ezek magánkézben vannak, és biztonságuk bizonytalan.

A tengerfenékre fektetett csövekre rengeteg kockázat vár, akár az a kézenfekvő dolog is, hogy a sós víz helyenként elrozsdásítja, majd kilyukasztja a fémet. A hatalmas konténerszállító hajók horgonyainak veszélyére példa, hogy 2008-ban ezért szorult javításra az Északi tengeren, a norvég partoknál a Kvitebjørn tengeri olajmezőtől a parthoz vezető cső. Megesik, hogy egy hajóról egy konténer zuhan a mélybe, és éppen eltalál egy vezetéket. Víz alatti földmozgások is okozhatnak kárt.