Tudós, celeb, zseni – Stephen Hawking élete, 1. rész: Ki rejtőzött az álarc mögött?
8 perc
2022.10.01. 17:00
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – a halálától visszafelé
Az elmúlt száz évben mindössze három tudóst temettek el a Westminster-székesegyházban. Ernest Rutherfordot, aki feltárta az atom szerkezetét; J. J. Thomsont, az elektron felfedezőjét; és Stephen Hawkingot.
Hawking hamvait 2018. június 15-én helyezték el a katedrális padlójában, egy fekete palalemez alatt, mindössze néhány lépésnyire Isaac Newton és Charles Darwin végső nyughelyétől.
Hawking nyilvánosan visszautasított minden Newtonnal történő összehasonlítást. Ha valaki ilyennel rukkolt elő, elintézte annyival, hogy az csupán „médiafelhajtás”. A közönség azonban szerette ezt a párhuzamot. Akárcsak Newton, Hawking is korának leghíresebb fizikusa volt; Hawking a Cambridge-i Egyetem Lucas-professzora volt – ugyanazt a katedrát birtokolta, amelyet Newton 300 év[1]vel előtte; és Newtonhoz hasonlóan élete nagy részét a gravitáció megértésének szentelte. De halálában sem menekülhetett Hawking a Newtonnal való össze[1]vetés elől. A két fizikus nemcsak néhány méterre nyugszik egymástól, de még a sírfeliratuk is ugyanaz. Newton egyszerű fekete sírkövébe egyetlen mondatot véstek latinul: „Hic depositum est quod mortale fuit Isaaci Newtoni” (Itt nyugszik, ami halandó volt Isaac Newtonból). Hawking sírján – természetesen az ő nevével helyettesítve Newtonét – ugyanez áll angol nyelven: „Here lies what was mortal of Stephen Hawking”.
Bár kisebb Newtonénál, Hawking sírköve díszesebb. A sírfelirat finom ívben hajlik a kőbe vésett örvény mentén, amely egy elliptikus űr felé áramlik: gáz[1]felhők zuhannak egy fekete lyuk mélyére. Tőle balra egy, a gravitációra látszólag fittyet hányó egyenlet jelei lebegnek:
T = ħc³/8πGMk
A sír látogatói közül szinte senki sem érti a szimbólumokat. Ám Stephen Hawking számára ez az összefüggés a halhatatlanság kulcsát jelentette.
2018-as halálakor Stephen Hawking már az egyik legismertebb ember volt a földön – és valószínűleg a legkönnyebben felismerhető is. Elektromos kerekesszékében esetlenül ülve a testének mozgatására szinte teljesen képtelen volt, nővérek hada nélkül sehová sem mehetett – különösen nem inkognitóban. Persze nem is akart.
A publikum imádta őt, bár talán nem is tudták, pontosan miért. Einstein relativitáselméletéről vagy Newton univerzális tömegvonzásáról mindenki hallott. Ám Hawking csodálóinak túlnyomó többsége keveset tudott arról, mivel is érdemelte ki a nagyrabecsülést. Ahogyan azt sem tudták, miért hasonlítják a sajtóban minduntalan Einsteinhez és Newtonhoz – mert bár ezt az összehasonlítást Hawking mindig szerénykedve visszautasította, de azért sokat dolgozott azon, hogy újra és újra megtegyék. Még azok is, akik valamennyire ismerték tudományos munkásságát, csak töredékét látták annak, ami Hawkingot Hawkinggá tette. Mert ő nem csak Hawking, a fizikus és Hawking, a sztár volt. Ő volt Hawking, a showman, Hawking, a férj és apa, és Hawking, a jelkép.