Miért nem ismétlődhet meg a csernobili tragédia a zaporizzsjai erőművel?
Az ukrán hatóságok által közzétett animáció szerint Magyarországot is jócskán elérte volna a radioaktív felhő, ha pont augusztus 15-én sérül meg a zaporizzsjai erőmű. Mekkora a veszély valójában? Min múlik, hogy merre terjed a szennyezés? Mi a különbség a csernobili és a zaporizzsjai erőmű között? Erről kérdeztük Pázmándi Tamást, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetőjét.
hvg360: A zaporizzsjai erőműről néha közzétesznek műholdképeket, de volt egy olyan is, ami állítólag egy bombatámadás okozta, tátongó lyukat mutat az erőmű területén. Mennyire aggasztóak ezek a felvételek?
Pázmándi Tamás: A háború is aggasztó, az pedig, hogy az atomerőművek fegyveres konfliktusokkal összefüggésben kerülhetnek a hírekbe, megingatta az egész eddigi világképünket. A nukleáris szakma írott és íratlan szabályai szerint ilyen soha nem fordulhatott volna elő, ez túlmegy minden határon.
hvg360: A hírek szerint már egyik fél sem fogja vissza magát, az oroszok és ukránok is lőnek a zaporizzsjai erőmű közelében, és egymást vádolják a nukleáris biztonság felrúgásával. Nem gondolja, hogy politikai fegyver lett az erőmű?
P. T.: Mindkét fél tesz olyat, amit nem lenne szabad, de valójában nem tudjuk pontosan, hogy ki mit csinál, csak azt, hogy ki mint mond róla. Az egész átment egy kommunikációs háborúba, egymást vádolják azzal, ki mit tudna, vagy mit tervez tenni, hogy a másikat sarokba szorítsák. Ezzel akarnak szimpátiát kelteni, nemzetközi támogatókat szerezni.
hvg360: Kívülről mit látnak a szakemberek most? Honnan lehetne tudni, ha bekövetkezik a katasztrófa?