Honnan lesz tűzifa a télre, ha az idén kivágott még nem használható?

Az új rezsiszabály - elsősorban annak a földgáz árát jelentősen megnövelő része - jócskán megdobta a kályhák, kandallók és fatüzelésű tűzhelyek keresettségét, más kérdés, hogy ezeket táplálni is kell valamivel. A legszegényebbek gyakran használt bútorral, ruhával fűtenek, mérgező anyagokat eregetve ezzel a levegőbe, sőt akár még könyvvel is begyújtanak egyesek, de ezek az eszközök mégiscsak a tűzifára lettek kitalálva. Ám ennek vásárlásánál több gonddal is szembesülnek az érintettek.

Mint Images / Mint Images via AFP

A fa ára általában követi a gáz árát (kicsivel van csak alatta) és a rezsi emelkedése miatt megugrott kereslet szintén felfelé tolja azt. Az árak között eladónként nagy lehet a szórás, ráadásul sokan jeleznek készlethiányt a honlapjukon, tehát a közölt áron sem biztos, hogy hozzáférhető a tűzifa:

• a VADEX Mezőföldi Zrt.-nél 36 000 forint egy köbméter akác, cser, bükk, tölgy, gyertyán, kőris és juhar tűzifa, a vegyes keménylombos tűzifa 27 500, a fenyő és egyéb lágylombosok pedig 16 600 forintba kerülnek.
• A Bauhausban egy köbméter akác 59 280 forint, más csak kisebb kiszerelésben kapható
• A Tűzifarengetegben a méteres tűzifa (bükk, tölgy, gyertyán, akác) 32 000 forint köbméterenként. A szórt-ömlesztett tűzifából (bükk, tölgy, gyertyán, akác) 28 000 forint köbmétere, vegyes puhafánál pedig 10 000 forint. A rakott, kalodás tűzifánál 1,7 köbméter 52 000 forint, a szórt-hálós tűzifánál pedig 1,6 köbméter 38 000 forint, de ezekből jelenleg készlethiány van.
• A Bakonyerdő.hu már július elején, még bővel a rezsicsökkentés csökkentése előtt beszüntette az online megrendeléseket a készlethiány és a megrendeléstorlódások miatt. Most aki tűzifát szeretne, telefonon kell érdeklődnie az aktuális készletről és a fizetési lehetőségekről, illetve az egyik tűzifaudvaruk már egyáltalán nem is fogad megrendeléseket konyhakész tűzifára.
• A Sefag Zrt. július 19-től vezetett be mennyiségi korlátozást a tűzifára. Természetes személyeknél lakcímenként 10 köbméter, adószámos vevőknél pedig telephelyenként 10 köbméter tűzifa vásárolható a cégtől. Itt az akác tűzifa 30 700 forintért rendelhető köbméterenként, a bükk – gyertyán 31 000-ért, a  cser-tölgy és egyéb kemény tűzifa 29 200 forint, éger-nyír és fenyő tűzifa 20 600 forint, a hárs-nyár és egyéb lágy lombos tűzifa köbmétere pedig 19 050 forint.

Saját kertjükből akarnak tűzifához jutni az emberek

„20 hívásból 15 tűzifára jön, pedig nekünk ez nincs is benne a munkakörünkben, mi alpinista favágással és faápolással foglalkozunk, zöldhulladékként és végfelhasználásra viszünk fát” – mondta Juszkó Zsolt, a Favágófiúk munkatársa a hvg.hu-nak. Őket elsősorban olyan magánemberek keresik, akik gázfűtést használnak otthon, de az emelkedő árak miatt most beszereztek valamilyen fatüzelésű eszközt. Megszólalónk szerint folyamatos küzdelem, hogy a vevők ne a tüzelőérték miatt vágassák ki a fáikat, ráadásul vidéken eddig sem tette minden önkormányzat engedélykötelessé a fakivágást.

MTI / Balázs Attila

Ő csak beteg vagy veszélyessé váló fákat vág ki (eddig engedélyt is csak ezekre kaptak az önkormányzatoktól), de eddig is rengetegen szerették volna kivágatni az egészséges fáikat tűzifának – mondta Juszkó Zsolt, aki úgy véli, egyre többen lehetnek, akik eddig szerették a fájukat, de a tűzifaszükséglet miatt végül kivágatják majd. Az emberek nincsenek tisztában vele, hogy a megfelelő fűtőérték eléréséhez másfél-két évig kell szárítani a fákat, az idén kivágott növények kétszer olyan gyorsan fognak elégni a nagy nedvességtartalom miatt.

Ráadásul nemcsak a fűtőérték, de az árak miatt sem éri meg a kandalló megrakása miatt kivágatni a kerti fákat. Drágább kivágatni egy akár 100–200 éves fát (amiből lesz mondjuk 3 köbméternyi tűzifa), mint megvenni ezt a mennyiségét egy kereskedőtől, amit már szárítani sem kell. „De ezt nagyon nehezen értik meg és azt sem lehet mondani, hogy csak a szegényebb rétegek gondolkoznak ilyen favágáson”.

Nem csak a kereskedő és a kert létezik

Erdőkből is lehet gyűjteni, de csak szigorú szabályok mellett. A gyűjtés megkezdése előtt gyűjtésre feljogosító engedélyt kell kérni az erdő tulajdonosától, aminek az első példányát a faszedés alatt is kézközelben kell tartani, mert bármikor elkérhetik ellenőrzésre. Az engedély csak a földön fekvő és a fakitermelés után visszamaradt faanyagra vonatkozik, amik kizárólag egyéni felhasználásra gyűjthetőek, eladásra nem.

Friss vágás nyomai egy fenyvesben

MTI / Nemes János

Mielőtt még hazavinné valaki a gyűjtött tűzifát, fel kell méretnie a kerületvezető erdésszel, aki felvételi lapot is készít róla a gyűjtő aláírásával hitelesítve. Ez alapján mondják meg a gyűjtött fa árát, amit az erdészeti pénztárban kell befizetni, és még ezután sem lehet egyszerűen hazavinni a fát. A gyűjtőnek egyeztetnie kell a szállítás időpontját a kerületvezető erdésszel, amire kizárólag az erdész (vagy egy megbízottja) jelenlétében kerülhet sor. Kikötik még, hogy a gyűjtő nem hagyhat szemetet az erdőben és aki bármelyik szabályt megszegi, azt kizárják a gyűjtésből.

És akkor jött egy rendelet

A tűzifahiány enyhítésére a napokban a kormány hozott egy rendeletet, amelyben eltörölte a fakitermelés szinte minden korlátozását.

A kormányrendelet értelmében

• az őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata (vagyis újratelepítés nélküli kivágása) az erdő védelméről szóló törvényben foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető,
• az állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki,
• védett természeti területen több fontos természetvédelmi korlátozást feloldottak: tarvágásos kitermeléssel már területi korlátozás nélkül lehet kitermelni erdőket, lehet kitermelést végezni akácos fakitermelése után nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni (vagyis más fajtát a helyére telepíteni), és lehet fakitermelést végezni vegetációs, fészkelési időszakban is.

Bár Nagy István agrárminiszter úgy reagált, hogy a fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, számos környezetvédő szervezet fejezte ki aggályait a rendelettel szemben.

„Hatalmas a társadalmi felháborodás és rémület a rendelet kapcsán. Úgy ítéljük meg, hogy a rendelet körültekintés nélkül született, kapkodás közben, ráadásul szükségtelen” – mondta a hvg.hu-nak Bojár Iván András, a 10 millió Fa vezetője. A faültetéssel foglalkozó szervezet húsznál is több környezetvédelmi szervezettel egyeztet a napokban. Bojár Iván András szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a rendeletet megsemmisítenék, és a felmerült problémákra szakemberek bevonásával, egyeztetések után találnának megoldást. „Ugyanis, bár a téli fűtés megoldásának problematikája közös, fontos lenne az, hogy a kormány ne kapkodó döntést hozzon az ügyben.”

Fát rakodnak le egy tehervonatról a csömödéri kisvasút fatelepén 2015. november 6-án.

MTI / Máthé Zoltán

A rendelet több ponton érinti hátrányosan az erdőterületeinket – mondta el a hvg.hu-nak Bozzay Balázs, a 10 millió Fa erdészeti szakértője. Először is, a kivágott akácosok és más idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell a természetes erdőtakarót helyreállítani, védett területen sem. Még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy míg az összesen 1,9 millió hektárt kitevő hazai erdőállomány 22 százalékát felölelő védett erdőterületeken a tarvágások nagysága eddig korlátozva volt, most már akár egy egész hegyoldalnyi erdő is eltűnhet. „Így akár teljesen megszűnhet az erdő ökoszisztémája, ami a klímaváltozás szempontjából is tragédia: az erdők avarjában halmozódik fel az elnyelt szén-dioxid 45%-a. Egy tarvágás esetén a talaj is veszélybe kerül, az egész terület kiszáradhat, a szén-dioxidot nem lesz, ami elnyelje.” Ráadásul a villámárvizek gyakorisága is megnőhet, miután nem lesz, ami megállítsa a meginduló csapadékvizet – tette hozzá Bozzay Balázs.

A rendelet miatt a leginkább a 80 év feletti erdőállományunk kerül veszélybe a szakember szerint, ami az összes hazai erdőterület 15%-át teszi ki. „Az élővilágban is hatalmas pusztítás történik, hiszen egy-egy tölgyfa több száz rovarnak és rengeteg madárnak ad otthont, az ő fennmaradásuk is az erdők meglétéhez kötött.” – mondta el a hvg.hu-nak Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi témafelelőse.

A klímaváltozás és az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályos a helyzet

Ennél is nagyobb problémát jelent Bozzay Balázs szerint az, hogy az új szabályozás szerint a fakitermelés során nem szükséges tekintettel lenni a vegetációs időre. „A védett területeken nem csak az a gond, hogy a rendelet szerint például akácos kitermelése után már nem szükséges azt a honos fajokkal visszatelepíteni, hanem az is, hogy akkor vághatják ki a fákat, amikor akár madárfészkek vannak rajta, vagy amikor egyébként a fa alkalmatlan arra, hogy tüzelőnek használják, hiszen ideális esetben egy fának akár másfél évet kellene száradnia azért, hogy tüzelőnek tudják használni”. Így ráadásul Rodics Katalin szerint duplán ártunk a levegő minőségének, hiszen a fák ahelyett, hogy elnyelnék a szén-dioxiodot, és hűsítenének, vizes, rossz hatékonysággal működő kályhákban tűzifaként szennyezik majd a levegőt.

MTI / Balázs Attila

A WWF Magyarország is közleményben jelezte, hogy nem csak természetvédelmi, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak látja az augusztus 5-én hatályba lépő kormányrendeletet: a rendelet alapján az állami erdőgazdaságok hatósági engedély nélkül építhetnek az erdőben a faanyag kiszállítására szolgáló ún. közelítőnyomokat, a miniszter pedig engedélyt adhat az erdőtervtől eltérő fakitermelésre. „A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli – a jelenleginél sokkal kritikusabb – időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. A szervezet azt is aggályosnak tartja, hogy az az akácosok mintájára eltörli a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorlátját, ráadásul a tölgyeseket a kitermelés után elég sarjaztatással felújítani.

Bozzay Balázs elmondta, hogy a tűzifahiány mérséklése szempontjából az új szabályozás indokolatlan, hiszen Magyarországon az erdők fatömegének növekedése évente 13 millió köbméter, ennek 2020-ban a 48 százalékát termeltük ki. „Vagyis az erdő kétszer annyit növekedett, mint amennyit kitermeltünk. Ideális esetben az erdőből a korábbi szabályozás alapján is ki lehet termelni tűzifát. Fontos, hogy az csak abban az ütemben történjen, amit vissza tudunk pótolni a megváltozott klimatikus viszonyok között is” – tette hozzá Bozzay Balázs.