Az oktatáspolitika kudarcát ismeri be a kormány a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével
8 perc
2022.08.05. 13:00
Sokan mondhatnak le az idegennyelv-tanulásról azután, hogy a kormány eltörölte a felvételihez és diplomához kötelező nyelvvizsgát. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az érintettek most örülnek, pedig ők lesznek a helyzet igazi kárvallottjai. Egy másik angoltanár is arról beszélt, nem így kellett volna kezelni azt a helyzetet, hogy az oktatás tömegével nem tudja felkészíteni a gyerekeket egy nyelvvizsgára.
„Ez a helyzet olyan, mintha lenne egy autóm, amin nem működik a fék. Egy darabig próbálok javítani rajta, lassabban megyek, hátha jobb lesz. De mikor érzem, hogy semmi nem használ, arra jutok, hogy tulajdonképpen nem is kell fék” – jellemzi Matejka István, egy budapesti gimnázium angoltanára a jelenlegi oktatáspolitikát.
Csák János innovációs és kulturális miniszter július utolsó hetében jelentette be, hogy megszünteti a kormány a felvételihez és a diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga-kötelezettséget 2024-től (de amint megjelenik erről a rendelet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a korábbi amnesztia óta bent ragadt diplomákat is azonnal kiadhatják).
Bár a miniszter szerint a lépéssel nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, valójában visszalépett a kormány a korábbi döntéséhez képest, amely a felvételihez is kötelezővé tette a nyelvvizsgát. Az végül a halasztások miatt egyáltalán nem lépett életbe.
Csák most arról beszélt, továbbra is kötelező érettségizni egy választott idegen nyelvből, arról viszont a felsőoktatási intézmény dönthet majd, hogy milyen további nyelvet kíván meg a hallgatótól, vagy mit vár el a diplomához. Arról pedig a felsőoktatási intézményeknek kell gondoskodniuk, hogy a hallgatók rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges nyelvi ismeretekkel.
„Akinél a lehetőség, annál a felelősség” – utalt ezzel a diákokra is Csák.
2021-ben egyébként a járvány miatt adott könnyítéssel 25 ezer diplomát adtak ki nyelvvizsga nélkül, 2020-ban pedig 115 ezret.
Ennyi embert nem tudott eljuttatni a köz/felsőoktatás 1 darab idegen nyelvből minimum 8 év alatt társalgási szintre.
„Mindig lesz, aki beszél idegen nyelvet, de az értelmiségnek nevezett rétegen belül a törvényváltoztatás után egyre több lesz, aki nem. Természetesen enélkül is meg lehet tanulni idegen nyelveket, de sok diáknál borzasztó erős nyomás és kényszerítő erő volt. Azért küzdöttek éveket és szereztek stabil tudást, mert a diploma miatt kellett a nyelvvizsga” – mondja Matejka István.