Meg kell-e barátkoznunk egy új oltással a majomhimlő miatt?
A megszokottól eltérő oltási stratégiával lehet harcolni a majomhimlő ellen, vakcinák ugyanis már vannak. De korai még ezen gondolkozni, mert úgy tűnik, a vírus terjedése más módszerrel is kordában tartható.
A majomhimlős esetek növekvő száma miatt az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság már megkezdte a vakcinázást a fertőzöttekkel szoros kapcsolatba kerültek között, remélve, hogy ez megállíthatja a vírus továbbterjedését – adták hírül a napokban. A körkörös, eredeti angol kifejezéssel gyűrűs vakcináció hatékony megelőzése lehet egy komoly járványhullámnak, a majomhimlő esetében szerencsére van is milyen készítményhez nyúlni.
Cikkünk megjelenésekor 36 országban mintegy kétezer majomhimlős esetet tart számon az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC). Európában az Egyesült Királyságban van a legnagyobb, 321 fertőzöttet számláló gócpont, ezt követi Spanyolország, Portugália és Németország százas nagyságrendű esetszámokkal. A szomszédos Szlovéniában hat, Ausztriában egy, Magyarországon pedig már három fertőzöttet tartanak számon.
Bár ezek az adatok riasztónak tűnnek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem tartja valószínűnek, hogy a fertőzés világjárvánnyá válik. Hasonlóan látja az általunk megkérdezett Jakab Ferenc is, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója is. Ettől függetlenül több ország is leltározza a vakcinakészleteit, az Európai Unió pedig közösen rendelhet a dániai székhelyű Bavarian Nordic biotechnológiai vállalat fekete himlő ellen kifejlesztett Imvanex vakcinájából.
Célzottan majomhimlő elleni oltás ugyanis nincs forgalomban, pedig maga a betegség – kis számban – régóta jelen van Nyugat- és Közép-Afrikában. (Hivatalos közlések szerint az Európában most terjedő variáns az enyhébb megbetegedést előidéző nyugat-afrikai változat, a vírus azonosított szekvenciái pedig annyira egyformák, hogy azt gyanítják, ezek az esetek egyetlen embertől származnak.)