A mi huszadik századunk – amikor 333 fénykép többet mond minden szónál

Elsőre könnyű átlapozni, fel sem tűnik talán, pedig méretes kép, kihajtandó. De nem sokkal előtte van egy, a sajátja elé malacfejet tartó nő fotója, és aztán gróf Wenckheim József nagybirtokos, szuggesztív, kalapja alól minket figyelő portréja — ezeknél azonnal megáll a tekintet.

Persze megtörténhet, hogy egy sugallat vagy valami véletlen folytán éppen a 140-142. oldalt hajtjuk ki, és kalandozni kezdünk a képen (lásd fent a borítóképet / Fortepan), a kép bensőséges, mégis feszengő és legfőképpen zavaros terében.

Mint egy holland csoportportrén, úgy ülnek egymás mellett az étkezéssel lassan végző társaság tagjai: szinte mindenki mást csinál, másfelé néz, másként van. A fénykép bal felén hárman is kinéznek ránk; velünk szemben egy fiatal nő még a poharát is ránk emeli, míg a jobb oldalon egy pár egymással beszélget, egy középkorú férfi felhajtja italát, egy egészen fiatal ember pedig, a kép jobb alsó sarkán, elnéz mellettünk.

Átellenben, a bal sarokban épp csak egy profilt látunk és egy talán ehhez tartozó kezet, amely vizespoharat tart; e kéz a sarokból majdhogynem diagonálist határoz meg, amely a fotó közepe felé tart. Balról a kéz befelé, jobbról a férfi kifelé, a ránk se hederítő pár, a felénk köszönő alakok: igen különösen keretezik-dinamizálják a leszedésre váró asztal látványát.

Ezt a zavaros zártságot teszi teljessé és ugyanakkor bontja meg szemben egy tükrös szekrény, amelynek tükrében a szoba nem látható felének néhány részlete mellett egy női kéz is látszik: cigarettát tart és rejtély, kihez tartozik. A fényképész a szekrény nem-tükrös ajtajával szemben foglalt helyet: őt nem látjuk, csak azt a néhány szempárt, amely rá és így ránk szegeződik. Ebben az Alois Riegl és Michel Foucault tollára és Michelangelo Antonioni kamerája elé kívánkozó helyzetben mintha Frans Hals találkozna Velázquezzel, a Szent György lövészegylet tisztjei (1616) az Udvarhölgyekkel (1656).

De persze nem.

Szó sincs itt képi modusokról, leíró és mellérendelő képszerkesztésről, a reprezentáció reprezentálásától, hatalmi rendszerekről, megfejtendő titokról. Egy rosszul beállított fénykép ez, talán hosszú volt a várakozás és többen megunták a kamerába bámulást, talán elkapottnak tervezte készítője, csak néhányan észrevették, miben mesterkedik és fixírozni kezdték.