Techet Péter: Ki vette el kitől Fiumét?
6 perc
2022.05.24. 09:30
Fiume közjogi helyzete a 19. században és később, a századforduló után sem volt egyértelmű. A város arculatát pedig az erős helyi fiumei identitás, a multikulturalizmusa adta. Fiume ai fiumani (Fiume a fiumeieké) – így hangzott az autonomisták jelszava a magyar, olasz vagy horvát nacionalizmussal szemben. Fiume eszméjét és emlékét az ápolja leginkább, aki a város történelmét nem egyetlen nemzet részeként meséli el.
A magyar miniszterelnök szerint Magyarországnak azért nincs jelenleg tengeri kikötője, mert elvették tőle a horvátok. Hogy Fiume ma kihez tartozik, egészen egyértelmű. Nem ennnyire egyértelmű azonban, hogy kihez is tartozott, és miért is érzi meglopva magát Magyarország. Az egykoron és ma is sokszínű Fiumét egyetlen nacionalizmus sem sajátíthatja ki magának, ez ellen a történem során mindig fellépett a város lakossága.
Fiume a „Szent Korona gyöngyeként“ igen fontos helyet foglal el a magyar emlékezetpolitikában, a valaha olasz többségű városban volt az 1867 utáni Magyarország egyetlen tengerparti kijárata – s így egyfajta mediterrán, délies hangulatot hozott a magyar dzsentrik közép-európaias birodalmába. Fiumének sajátos közjogi státusza is volt: 1799-től „corpus separatumként“ tartozott (kisebb megszakításokkal) a Magyar Királysághoz. Ennek konkrét jelentése azonban egészen a Monarchia felbomlásáig tisztázatlan maradt, viták forrása volt. Pusztán a földrajzi különállóságra utalt, elvégre Magyarország és Fiume között ott volt a részben önálló Horvátország? Vagy egyfajta sajátos önálló helyzetet jelentett, azaz Fiume mégsem tartozott volna teljesen a Magyar Királysághoz? És egyáltalán kitől, mitől volt „elválasztva“ a város?