A bioüzemanyagok körüli vitát is felizzította az orosz–ukrán háború

Amikor közvetlenül újraválasztása után Orbán Viktor miniszterelnök felvetette, hogy az üzemanyagok árának korlátozását legalábbis részben a bioösszetevők hozzáadásának kivezetésében látja, valószínűleg nem gondolt arra, hogy ezzel egy sor zöldszervezettel helyezkedik egy platformra. Jóllehet indítékaik eltérőek, de úgy tűnt, az orosz-ukrán háború okozta gazdasági felfordulás egyik frontján együtt szállnak harcba a bioüzemanyag-iparággal.

A magyar kormányfő leginkább a benzinárstop fenntartásának eszközét látta a bioösszetevők kivezetésében. Ezt a kormány már benzinár-korlátozó intézkedéseivel szemben jó ötletként értékelte a Független Benzinkutasok Szövetsége is, amelynek elnöke a hvg.hu-nak arról beszélt pár hete, hogy az üzemanyagok árában literenként 40-50 forintos tétel is lehet a bioösszetevő.

A kormány azonban, bár az árstopot fenntartja még legalább két hónapig, egyelőre hallgat a bioösszetevőkkel kapcsolatos ötletről. Pedig van olyan állam – Csehország –, ahol már meg is szavazta a cseh parlament azt a törvényt, amely eltörli ezek üzemanyagokhoz keverésére vonatkozó kötelezettséget, az üzemanyaggyártókra bízva, hogy megteszik-e ezt vagy sem.

A cseh kormány szerint a lépéssel akár 2 koronával (kb. 30 forint) is csökkenhet az üzemanyagok literenkénti ára, bár van, aki ezt vitatja. Cseh ellenzékiek politikai marketingnek tartják, szerintük az árcsökkenés csak elvi lehetőség. A csehek elsődleges célja az üzemanyagárak mérséklése, ennek érdekében csökkentették a jövedéki adót is 1,5 koronával. Csehországban jelenleg egy liter 95-ös benzin körülbelül 663, egy liter dízelért 695 forintnak megfelelő összegbe kerül.