Hollósi Dávid agrárszakértő: Sem árrobbanásra, sem alapélelmiszer-hiányra nem számítok

HVG: Egyre valószínűbb, hogy elhúzódik a háború. Okozhat ez élelmiszerhiányt Magyarországon?

Hollósi Dávid: Nem tudom elképzelni, hogy alapvető élelmiszerekből hiány legyen. Magyarország szinte minden fontos élelmiszer-alapanyagból önellátó, bőven tudunk exportálni is. Háborús vészhelyzetben mégsem lenne szerencsés kivinni az itthon megtermelt gabonát, kukoricát és olajos növényeket, mert az okozhatna hiányt: esetleg nem lenne elegendő kenyér, vagy jelentősen megemelkedne az ára. És az állattenyésztésnek vagy az élelmiszeriparnak is szüksége van a hazai terményekre.

A kedvezőtlen időjárás miatt ráadásul a csökkenő termésátlagok éveiben vagyunk; kukoricából például kétmillió tonnával kevesebb termett tavaly, mint 2020-ban. Exporttilalom egyelőre nincs, bejelentési kötelezettség van, aminek az a célja, hogy az agrártárca jobban lássa az itthon megtermelt gabona mozgását.

A magyar gazdaságnak is a legrosszabbkor jött az ukrajnai háború

Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem csupán a két országnak okoz maradandó károkat, hanem a globális növekedést is visszafogja. A magyar gazdaság szintén lassul, épp akkor, amikor az államháztartási és a külső fizetési mérleg egyaránt súlyosan deficites.

HVG: Fenyeget bennünket árrobbanás az üzletekben, ha már nem tartja fenn a kormány az árstopot?

H. D. : Éves szinten 10-20 százalékos drágulást várok, elsősorban a húsárukra és a búzatermékpálya termékeire. Ám időszakosan egy-egy termék ára akár 40-50 százalékkal is megugorhat, például a gyümölcsöké a tavaszi fagykárok miatt. Az étolaj árának emelkedése is kritikus, miután az Európában megtermelt napraforgó hozzávetőleg hetven százaléka Ukrajnából és Oroszországból származik. Itt akár 100 százalékos drágulás is lehet.